Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Tóth Balázsné: Adalékok az érték Inga Imái wz

- 93 Torn BALÁZSNÉ ADALÉKOK AZ ÉRTÉK FOGALMÁUJZ Az érték fogalma Az érték fogalmát régóta tiasználják már a filozófusok és n kii 1 ünhü/ő tudományágak képviselői. Az írott és beszélt nyelvben egyaránt különböző szavakkal társítva is gyakran előfordul: nagy érték, értékes könyv, értékes tett, nagy értékű vagyon stb. Szinonimái is ismeretesek: érték, érdem, rang, haszon, javak stb. A fogalom tartalma leginkább a politikai gazdaságtanban nyert teljes kifejtést, de nagy szerepe van az értékeknek az etika, esztétika, jog, szociológia, szociálpszichológia stb. területén is. A filozófiában Herman Lotz

e német filozófus a XIX. század hatvanas éveiben fejtette ki először az érték fogalmát egyetemi jegyzetében, bár erre az elsőbbségre Hermann Cohen is igényt tartott. Létrejön az értékelmélet különböző iskoláival, s a kutatásoknak ez a területe önálló diszciplínává válik axiológi

a néven. (Az elnevezés P. Lapi francia filozófus és Eduard Hartmann német filozófus nevéhez kapcsolódik.) Ez a periódus a XIX. század utolsó harmadára és a XX. század első felére esik. A polgári filozófiákban kibontakozott axiológia az általános "értékproblémával" kapcsolatos kérdéseket próbálta megoldani. A tudományos ismeret révén csak azt ismerjük ineg, ami valóban létezik, ami "van". Az érték létezési módja pedig a kelléshez, a "legyen"-hez kapcsolódik. Az érték (jó, a szép, az igazságos stb.) a kívánatoshoz, a legyenhez kapcsolódik. Az értéket nem könnyű a létezőre vonatkozó ismereteinkből levezetni. Úgy tűnik, ez valami "másféle dimenzió". A polgári filozófiában az értékjelenségeket nem szociális jelenségekként vizsgálták. Már Lotze is azt tartotta, hogy az értéknek az a lényege, hogy nem tartozik a valóság szférájába, ezért a forrása is bennünk, a tudatunkban keresendő, nem a létben. Az érték valahogy "nem természeti" úton valósul meg.