Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

E. A. Plehanov: A történelmi optimizmus megalapozása V. I. Ver-nadszkij világnézetében

- 89 ­fordítani és nem az önmegsemmisítésre? Felnőtt-e már ahhoz, hogy alkal­mazni tudja azt az erőt, amelyet kétségtelenül a tudomány kell hogy adjon neki?" (Ford.: H. Á.) A háború elkerülhetetlensége, a háborús erők ak­tivizálódásának és agresszivitásának hatására Vernadszkij komoly ve­szélyt látott a természettudomány legújabb eredményeinek antihumánus fel­használásában. A tudományos felfedezések helytelen, egyes privilegizált csoportok céljai érdekében történő felhasználása elleni garanciát Ver­nadszkij a tudósok felelősségében látta, akik "össze kell hogy kössék munkájukat az egész emberiség jobb létére való törekvéssel".' í ! (Ford.: H. Á.) A tudós társadalmi, felelősségének és társadalmi-politikai helyzetének ilyen mély megvitatása a tudományok általános einhei i tenné« ;/e lével iingya rázható. Vernadszkij legyőzte világnézetében a tudományos elitarizinus elemeit, aktív tudományosszervező és társadalmi tevékenységének köszönhe­tően elhatárolta magát az absztrakt-humanista nézetektől, melyek a tudós társadalmi küldetését abban látja, hogy ő a történelmi, fejlődés hordozó­ja. A tudományos gondolkodás funkcója, aminek alapján, Marx szavaival él­ve, "általános értelemmé" válik, feltételezi a természetről, társadalom­ról szerzett ismeretek széleskörű elterjedését a munkások között és azt, hogy formálja a világnézetüket. Csak a tudományok aktivitásának köszönhető, hogy a nooszférában raci­onális gondolkodással realizálják a geológiai erőkben meglevő lehetősége­ket. Más oldalról, a természet és az ész rendeltetése Vernadszkij szerint egybeesik azzal a harccal, amelyet a munkásak a társadalmi felszabadulá­sukért folytatnak, valamint a népnek a műveltségéért, kultúrájáért és jólétéért vívott küzdelmeivel. Épp ezért a nooszféra tudományos elméletté válása nem más, mint magának a társadalomnak áthelyeződése értelmi ala­pokra, mint az embereknek a természethez és egymáshoz való viszonya. "Ne­héz és az emberiség történelmében példátlan jelentőségű szociális kísér­letekkel terhes korban, a külső és belső háborúk okozta gazdasági össze­omlás idején kellett végezni tudományos munkánkat. És a mi alkotásunk legszorosabb mértékben összefügg — spontán és szükségszerűen adódik ez a dolgok lényegéből — életünk alapjainak építésével."' (Ford.: II. Á.) Vernadszkij következetes demokratizmusa, nyílt elkötelezettsége a nagy társadalmi ideálok iránt lehetővé tette számára, hogy helyesen ér-

Next

/
Thumbnails
Contents