Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

E. A. Plehanov: A történelmi optimizmus megalapozása V. I. Ver-nadszkij világnézetében

- 89 fordítani és nem az önmegsemmisítésre? Felnőtt-e már ahhoz, hogy alkalmazni tudja azt az erőt, amelyet kétségtelenül a tudomány kell hogy adjon neki?" (Ford.: H. Á.) A háború elkerülhetetlensége, a háborús erők aktivizálódásának és agresszivitásának hatására Vernadszkij komoly veszélyt látott a természettudomány legújabb eredményeinek antihumánus felhasználásában. A tudományos felfedezések helytelen, egyes privilegizált csoportok céljai érdekében történő felhasználása elleni garanciát Vernadszkij a tudósok felelősségében látta, akik "össze kell hogy kössék munkájukat az egész emberiség jobb létére való törekvéssel".'

í

! (Ford.: H. Á.) A tudós társadalmi, felelősségének és társadalmi-politikai helyzetének ilyen mély megvitatása a tudományok általános einhei i tenné« ;/e lével iingya rázható. Vernadszkij legyőzte világnézetében a tudományos elitarizinus elemeit, aktív tudományosszervező és társadalmi tevékenységének köszönhetően elhatárolta magát az absztrakt-humanista nézetektől, melyek a tudós társadalmi küldetését abban látja, hogy ő a történelmi, fejlődés hordozója. A tudományos gondolkodás funkcója, aminek alapján, Marx szavaival élve, "általános értelemmé" válik, feltételezi a természetről, társadalomról szerzett ismeretek széleskörű elterjedését a munkások között és azt, hogy formálja a világnézetüket. Csak a tudományok aktivitásának köszönhető, hogy a nooszférában racionális gondolkodással realizálják a geológiai erőkben meglevő lehetőségeket. Más oldalról, a természet és az ész rendeltetése Vernadszkij szerint egybeesik azzal a harccal, amelyet a munkásak a társadalmi felszabadulásukért folytatnak, valamint a népnek a műveltségéért, kultúrájáért és jólétéért vívott küzdelmeivel. Épp ezért a nooszféra tudományos elméletté válása nem más, mint magának a társadalomnak áthelyeződése értelmi alapokra, mint az embereknek a természethez és egymáshoz való viszonya. "Nehéz és az emberiség történelmében példátlan jelentőségű szociális kísérletekkel terhes korban, a külső és belső háborúk okozta gazdasági összeomlás idején kellett végezni tudományos munkánkat. És a mi alkotásunk legszorosabb mértékben összefügg — spontán és szükségszerűen adódik ez a dolgok lényegéből — életünk alapjainak építésével."' (Ford.: II. Á.) Vernadszkij következetes demokratizmusa, nyílt elkötelezettsége a nagy társadalmi ideálok iránt lehetővé tette számára, hogy helyesen ér-