Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Sike Sándor: Tartalom és forma dialektikájának marxi alkalmazása A tőke 1. fejezetében

- 9 van szükség, hogy a hasznos tárgyból áru legyen, tehát a csere feltételei létrejöjjenek. Marx, amikor szemléletesen Robinson példáján bemutat egyfajta termelést, vagyis a használati érték termelését, egyúttal azt is kimutatja, lévén hogy Robinson órával méri a tárgyak előállítására fordított időt, már potenciálisan az értékkel van dolga. A ráfordított idő mérésével valami mást fejez ki, mint a használati értéket. Itt már éppen hogy az érték van tételezve, s amennyiben lehetővé válna számára a csere, használati érték és érték elválása a cserében kifejeződne. A cserében a munkatermék hasznossága eltűnne Robinsonunk számára, s vele együtt "eltűnik a bennük megtestesült munkák hasznos jellege, eltűnnek tehát e munkák különböző konkrét formái is, már nem különböznek többé egymástól, hanem valamennyi munka egyenlő emberi munkára, elvont emberi munkára van redu22 kálva." Robinson esetében nem is okoz nagyobb nehézséget ez a redukálás, hiszen ugyanannak a termelőnek különböző emberi munkájáról van szó, így tisztán megmutatkozik, hogy ezeknek a tevékenységeknek egyetlen mércéje a ráfordított idő. Ez az elvont emberi munka az érték tartalma, melynek megjelenési formája a csereérték. Eddigi elemzésünk alapján látható, hogy a használati érték (használati tárgy) egyedisége és a pénz általános természete között az áru az, amely különös létezőként magában foglalja termék és pénz egyediségét és általánosságát: használati tárgy -- áru — pénz E + A E KA De nem egyszerűen csak közé

p szerepet tölt be az áru, hanem ő maga a közvetítő, a valóságos fejlődés közvetítője, annak a folyamatnak a közvetítője, amelynek eredményeként létrejön a pénz. Miközben a folyamatot közvetíti, ő maga fejlődik, egészen a már rajta kívül ál Ló pénzforma létrejöttéig. (Marx megjegyzi, hogy az áruforma fejlődése és értékforma fejlődése egybeesik.) Milyen szakaszai vannak az áruforma (értékforma) fejlődésének? A. Egyszerű (egyes v. véletlen értékforma) B. Teljes v. kifejlett értékforma