Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kiss László: A nemzeti kérdés, az agrár-, a parasztkérdés és a forradalom néhány fontos összefüggése Lenin 1914 előtti írásaiban

- 69 — K. L.) is. ... Az agrárkérdés megoldásánál a parasztság hangját is kötelesek számba venni. De hogyan halljuk meg ezt politikai, szabadság nélkül!"

4 A Lenin vezette bolsevikok, különösen az 1905—,1907-es forradalom után, ugyancsak szoros kapcsolatot láttak a napirenden lévő demokratikus forradalom következetes végrehajtása, valamint az agrár-, illetve parasztkérdés és nemzeti kérdés (mint sürgősen forradalmi megoldásra érett demokratikus feladatok) között egyfelől, és az agrárkérdés, valamint a nemzetiségi kérdés között másfelől. Látták, hogy Oroszországban nem egyszerűen újabb forradalmi helyzet feltételei voltak érlelődében az 1910es évek elejétől, hanem egy olyan mélyülő össztársadalmi válságról volt szó, amelyet egyedül egyetlen társadalmi-politikai erő sem volt képes megoldani. Központi jelentőségűvé vált tehát az OSZDMP számára is egy olyan hatékony és rugalmas szövetségi politika s a munkásprogram meLlett. egy ennek megfelelő, az ország realitásait és sajátosságait sokoldalúan figyelembe vevő agrár- és nemzeti "program" kidolgozása, amely — párosulva a bolsevikok falusi felvilágosító munkájával, a paraszti agrárkövetelések felkarolásával — alkalmas lehetett a társadalom túlnyomó többségét kitevő, és potenciálisan nagy politikai és forradalmi erőt jelentő orosz és nem orosz agrárlakosság megnyerésére, a munkásosztály oldalán a cári elnyomás ellen való harcba vezetésére. A mensevikektől eltérően a bolsevikok (különösen 1905—1907 után) egyértelműen megfogalmazták, hogy az agrár- és nemzetiségi kérdés csak egy radikális, mélyreható és következetes demokratikus átalakulást lehetővé tevő forradalom révén és után oldható meg kielégítően és véglegesen. Másrészt azt is kifejtették, hogy a nemzeti kérdés és az agrár-, parasztkérdés kapcsolatán belül az előbbi az utóbbinak van alárendelve. Ezt a kettős összefüggést, s egyben a bolsevik álláspont lényegét a következőképpen foglalta össze J. V. Sztálin 1913 elején a "Marxizmus és nemzeti kérdés" c. tanulmányában. "Másodszor — és ez a fő — Oroszország politikai életének tengelye nem a nemzeti, hanem az agrárkérdés. Ezért az orosz kérdésnek és ennélfogva a nemzetek "felszabadításának" sorsa Oroszországban az agrárkérdés megoldásával, vagyis az ország demokratizálásával van összekapcsolva. Ez a magyarázata annak, hogy Oroszországban a nemzeti