Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban

- 47 Teljesen újszerűként jelenik meg, éppen a fenti eredmények következményeként Marx ateizmus koncepciója. Nem a vulgáris értelemben vett istentagadásról van itt szó, nem is egy olyan természetfilozófiai koncepcióról, amelyiknek "nincs szüksége erre a hipotézisre" (ti. Istenre). Arról van szó, hogy Marx bemutatja: ha van olyan világ, amely hitványsága miatt "rászorul" Istenre, akkor Isten létét úgy lehet megszüntetni, ha egy olyan világot hoznak létre, amely nem igényli ezt a kiegészítést. Vagyis ahogyan Marx valláselmélete történetfilozófiai elmélet, ugyanúgy ateizmuskoncepciója is kommunizmuskoncepció. Tehát: ateizmus = kommunizmus, kommunizmus = ateizmus. Ez pedig nem csupán elmélet, hanem cselekvési program, egy emberi világ terve. Jegyzetek 1. Marx, K.: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Bp. 1962. A továbbiakban: Kéziratok. A Kéziratokr

a vonatkozólag vö. Ágh Attila: A materialista történetfelfogás születése. Kossuth 1974. 2. Kézirato

k 3. 3. I. m. 4. 4. Uo. 5. I. m. 5. 6. I. m. 6. 7. I. m. 11. (Az én kiemelésem. 1. M.) 8. I. m. 45. 9. Uo. 10. I. m. 46. (Az én kiemelésem. T. M.) 11. Uo. 12. Vö. i. m. 46—47. (Itt ennek az elemzését mellőzhetőnek tekintem. T. M.) 13. I. m. 47. 14. I. m. 48. (Az én kiemelésem. T. M.)