Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban
- 34 Ezt a megjelenést természetesen önmagában is a vizsgálat tárgyává (kritika) lehet tenni. Viszont alapvető a marxi történetfilozófia és valláselmélet szempontjából, hogy a megjelenés az emberi viszonyokban van megalapozva. Mondanunk sem kell, hogy ezek a gondolatok milyen egyértelműen mutatnak előre A német ideológi a irányába. Ahogyan a kölcsönviszony feltételezése is: "A külsóvé-idegenné vált munka (a külsóvé-idegenné vált élet ) fogalmát a nemzetgazdaságtanból ... a magántulajdon mozgásának eredményeként nyertük. De a fogalom elemzésénél megmutatkozik, hogy ha a magántulajdon a külsővé-idegenné vált munka alapjaként, okaként jelenik is meg, mégis éppenséggel annak a következménye, mint ahogy az istenek is eredetile g az emberi értelem eltévelyedésének nem oka, hanem okozata. Ké20 sőbb ez a viszony átcsap kölcsönhatásba." A következőkben nincs terünk, nem is feladatunk, sem a K ézi rátok szerkezeti kérdéseit fejtegetni, sem Marx gazdasági-társadalmi elemzését követni. Jellemzésként és Összefoglalásként csak megismételni lehet, hogy a konkretizálás, a társadalmi életviszonyok, a gazdaság felé való fordulás történik meg itt, amit talán jelezhetünk olyan fogalmakkal, amelyek teljesen újak a marxi életműben: magántulajdon, termelés, szükséglet, fogyasztás, munkamegosztás stb. E fogalmak alkalmasak a valóságos életviszonyok feltárására (itt ez egyenlő a visszájára fordult világgal) s ennyiben persze a marxi valláselrnélet végső alapját adják. Számunkra azonban csak az a lehetőség adódik, hogy azokat a részeket emeljük ki a Kéziratokból, amelyek szorosabban kötődnek a valláselmélethez. Már a Jahrbücherben felmerült a belső és külső vallásosság kérdése, a protestantizmus és a katolicizmus szembeállítása. Ott az elmélet lehetősége kapcsán, de még elvontan kerül szóba ez a kérdés, igaz, Marx az elméleti emancipációnak gyakorlati jelentőséget tulajdonít. Ezt láthatjuk abban a gondolatban, amelyik A hege li jogfilozóf ia kritikájához. Bevezeté s című írásban az anyagi hatalommá váló elmélet problémáját fogalmazza meg. Különösen fontos ez Németországban, amelynek "forradalm i múltja ... elméleti, a reformáció. Ahogy akkoriban a sz erzetes , most a filoz ófu s az, akinek agyában a forradalom elkezdődik."" Marx ezután Luther, tehát a szerzetes gyakorlati tettét mutatja be: "azáltal győzte le az a lázatossá gbó l fakadó szolgaságot, hogy a meggyőződésbő l fakadó szolgaságot tette a helyébe. Azáltal törte meg a tekintélybe vetett hitet, hogy helyreállí-
