Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Halmai István: Szempontok a jogászság rekrutációjának vizsgála-tához az egri Érseki Jogakadémián a polgári korszak első felében (1861 — 1913)

- 220 J c y y 7 e t n k 1. Az anyag és téma adta lehetőségük több dimenzió leírására is alkalmat kínálnak, amelyek közül a leglényegesebbet említjük csupán: a hallgatók származá

s szerinti vizsgálatát. Az ilyen nézőpont szerinti feldolgozásnak, a különféle alperiódusokban végbement,változásoknak, mozgásoknak akár vázlatos ismertetése is messze túlnőne e tanulmány terjedelem adta lehetőségein, keretein. 2. Az EGRI ÉRSEKI JOGAKADÉMIA anyakönyvei Heves negyei Levéltár VIII - 1. 220-273. 3. Csupán a szerbek esetében emelik ki az iratok az anyanyelvet, s bár a jogiskola életében -- létszámukat, tekintve — nem kis szerepet játszanak a délszláv diákok, szempontunkból nem tartottuk lényegesnek ennek vizsgálatát. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy más erre vonatkozó kutatás a családi és utónevek alapján megoldhatónak tűnik. 4. Csoportosításunk alapja a következő volt: 1. latin katolikus; 2. izraelita; 3. református; 4. evangélikus; 5. görög katolikus; 6. görögkeleti; 7. egyéb (unitárius, baptista, angiikárt, mohamedán, egyéb vallású, felekezeten kívüli, ismeretlen). Az utolsó kategóriába a vizsgált egri joghallgatók közül gyakorlatilag senki sem tartozott. 5. Vármegye (ill. kerület), valamint város (község) szerint csoportosítottuk a joghallgatókat. Amennyiben a magyar királyság területén kívül született, csak az ország nevét szerepeltetjük. Továbbá: ahol az anyakönyvekben még kerületek (székek) szerepelnek, általunk az 1076. évi XXXIII. tc: által meghatározott (ezeknek megfelelő) vármegyékbe osztattak be a hallgatók. 6. Lényegében reáliskolai, ill. gimnáziumi (főgimnáziumi) érettségiről lehetett szó. Ritka esetben a pesti vagy a kolozsvári egyetem jogi karairól, gyakrabban más jogakadémiákról is kerültek ide hallgatók. Az adatok rendkívül hiányosak ebben a tekintetben. Az esetek nagy részében az iratok csupán a várost jelölik meg, az iskolatípust nem. Ez komoly osztályozási nehézséget okoz ott, ahol a település többféle középiskolával rendelkezik (Eger, Újvidék, Budapest, Pozsony stb.).