Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Horváth Ágnes: A nők első politikai mozgalma a XX. század elején

- 151 5 Va volt választópolgár. Sem ennek az 5 Vnak, sem az ó képviselőiknek nem fűződött érdekük ahhoz, hogy a nők helyzetén változtassanak, vagy hogy egyenjogúsági törekvéseiket támogassák. Ez a lielyzet korántsem magyar sajátosság, szinte minden polgári jogrendszer hasonló problémákkal volt megterhelve. A polgári jogalkotás, fia némely esetben bizonyos visszalépéseket figyelhetünk is meg, fokozatosan kiterjesztette a nők jogait. Törvénybe foglalta ezeket, a szokásjogot is megpróbálta visszaszorítani a nők helyzetének szabályozásában. (Ez még sokáig nem sikerült.) A hagyományos értelmezésben azonban még a század elején is a "nő helyzete" címszó alatt csakis a kiváltságosok helyzetével foglalkoztak, különösen, ha politikai jogokról volt szó. Amikor Máday Andor, aki pedig haladó gondolkodású író, politikus volt, a magyar nemzet letűnt "lovagiasságát" siratja, elfeledkezik arról, hogy ott a cselekvőképesség csak a férjes nőkre terjedt ki, politikai jogokkal csak a nemesi özvegyek rendelkeztek, ugyanakkor a többi nő cselekvésképtelen volt, gyámság alatt élt, míg férjhez nem ment. "A fejlődés során a magyar jog régi lovagiassága lelohadt. A magánjogi kiváltságok nagyon leapadtak, míg a férfiak kizárólagos politikai joga nem változott. Az utolsó évszázad folyamán a nők jogainak korlátozása és az előjogok egy részének megszüntetése következtében a férfiak osztályuralma Magyarországon nyomasztóbbá vált, mint a múltban. A mai társadalomban a nők egy osztályt képeznek, amely felett a férfiak osztályuralmat gyakorolnak..."^ Ennek a gazdasági fejlődésnek és ugyanakkor társadalmi, politikai, jogi elmaradottságnak itatására alakultak meg az első nőegyesiiletek a XIX. század közepén, melyek a század végére sokszínű mozgalommá szélesedtek. A társadalom eltérő helyzetű asszonyait próbálták összefogni a különböző nőegyletek, szervezetek, melyek más-más programot fürdettek. Nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is minden jelentősebb politikai párt igyekezett megnyerni a nők támogatását. Pártjaikat azonban nem tették nyitottá a nők számára, hanem külön női szervezeteket Irjztak létre. így volt ez a keresztény pártoktól kezdve a szociáldemokrata pártig és a polgári pártokig. Magyarországon a XX. század első évtizedében négy nagyobb irányzat figyelhető meg a nőmozgalomban. Az egyik a keresztényszocialista mozgalom volt, mely a legtöbb tagot