Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Tóth Balázsné: Adalékok az érték Inga Imái wz
- 106 tatások eredményei ellenére is maradtak nyitott kérdések. Ilyen pl. "hogyan sarjadznak ki az érték különböző formái az alapvető emberi tevékenységből? " A társadalmi tevékenység kibontakozása, gazdagodása fokozatosan ment végbe. Marx elemzései alapján is ismert, hogy a közvetlen munka az anyagi termelés, a tárgyak világát formálja, míg a közvetett munka legkülönbözőbb formái magát az embert mint termelőt, mint kiművelt társadalmi lényt alakítják. A közvetlen és a közvetett munka dialektikája alapján értelmezhető a magasabb társadalmi tevékenységformák .értéktermelése, de az erre vonatkozó elemzések mégsem problémamentesek. Az érték sokféle lehet, ezzel kapcsolatosan különböző felosztásokkal találkozunk. Gyakori az anyagi-szellemi; tárgyi-tudati; illetve a gazdasági, jogi, politikai, ideológiai, erkölcsi, művészi stb. területek szerinti osztályozás. A legvitathatóbb pontokat az erkölcsi, etikai értékek széles skálán mozgó világában találhatjuk. Erkölcs és érték Az erkölcsi értékek értelmezésekor a problémát az okozza, hogy itt nem társadalmi tevékenységformáról, a közvetett munka egyik válfajáról van szó, hanem valamennyi tevékenységformának egy sajátos aspektusáról. "Második hatványon" jelentkezik az értékprobléma. Nem véletlen, hogy a szakirodalomban is sokan megkülönböztetettként tekintik az erkölcsi értékeket. Pl. Heller Ágnes "tiszta értékként" tárgyalja a már többször idézett munkájában; Drobnyickij a "másodlagos jellegű" értékekről, a társa19 dalmi értékek termékéről ír az erkölcsi értékekkel kapcsolatban. A sajátos értékteremtő mozzanatot eleve tartalmazó tevékenységformák egy újabb értékvonatkoztatási rendszerben funkcionálnak. "Míg tehát a társadalmi tevékenységek esetében az értéktermelő funkció abban jelentkezik, hogy egy sajátos tevékenység vonatkozik az össztársadalmiságra, például a tudós tudományos értéket, felfedezést termelve "képviseli" az emberiséget, addig az erkölcsnél ezen tevékenységeknek olyan aspektusáról van szó, amely az egyénnek az össztársadalmisághoz való vonatkoztatásával termel értéket. Valamennyi egyéb tevékenység tehát a "használati érték" szerepében, az erkölcsi "érték" hordozójaként jelenik meg. — amennyiben értéktartalmat nyer, hiszen az erkölcsi értéknek feltétlenül van ilyen
