Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kiss László: A nemzeti kérdés, az agrár-, a parasztkérdés és a forradalom néhány fontos összefüggése Lenin 1914 előtti írásaiban

- 67 KISS LÁSZLÚ A NEMZETI KÉRDÉS, AZ AGRÁR-, A PARASZTKÉRDÉS ÉS A FORRADALOM NÉHÁNY FONTOS ÖSSZEFÜGGÉSE LENIN 1914 ELŐTTI ÍRÁSAIBAN Köztudott, hogy a marxi--lenini elméletben a nemzeti kérdés egyrészt a (proletár)forradalom elméletének alárendelt, azzal szorosan összekapcsolódó probléma. Másrészt és közvetlenül pedig a demokratikus és szocialista forradalomért küzdő proletáriátus szövetségi politikájának is szerves része, annak egyik leglényegesebb és legbonyolultabb területe.

1 A befejezetlen polgári demokratikus átalakulás és a szocialista forradalmak időszakában egy soknemzetiségű ország proletáriátusa és szociáldemokrata pártja reális lehetőségként, ideiglenesen számolhatott a harca során az elnyomott vagy valamilyen tekintetben háttérbe szorított nemzetiségi tömegekkel, nemzeti és egyéb törekvéseikkel. Konkrétan, a XX. század eleji Kelet-Európa soknemzetiségű közegében nem volt elegendő csupán az osztályérdekeket számításba venni. A szociáldemokrata pártoknak állást kellett foglalniuk az elnyomott nemzetek és nemzetiségek nemzeti törekvéseivel kapcsolatban is. A nemzeti-nemzetiségi kérdés tehát ezért is a szövetségi politika szerves részét alkotta (és alkotja). Nem különben azért is, mivel Kelet-Európa nagy államaiban az összlakosság nagyobbik részét éppen a nemzetileg is elnyomott népesség, és nem az uralkodó nemzet lakossága tette ki. A kérdés bonyolultságát csak fokozta, hogy ez a soknemzetiségű összetétel erőteljes paraszti jelleggel párosult, hogy — különböző történelmi és egyéb okok folytán — az elnyomott vagy valamilyen téren hátrányban lévő nemzetek, nemzetiségek lakosságának nagyobbik hányadát parasztok alkották, hogy a nemzetiségek lakosságának többnyire még nagyobb része dolgozott az agrárszektorban, mint az uralkodó nemzet által lakott területeken. Ilymódon a nemzetiségi kérdés, amely köztudottan a szociáldemokraták számára mindenekelőtt munkáskérdésként, illetve a szociáldemokrácián és a párton belüli kérdésként (is) jelentkezett, a legszorosabban összefüggött az agrárkérdéssel, a