Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban

- 39 Marx kimutatja azt a módszertani bukfencet, amely a teremtéskoncepciót jellemzi, ti., hogy a teremtettet előbb léttel nem bíróként tételezi az, aki a teremtést feltételezi, majd újra (a teremtés révén) létet akar neki adni. Számunkra ismét az ebből levont pozitív következtetés lesz a fontos: a teremtés-koncepció elvetése, az ember önteremtési folyamata. Másképpen a materialista történetfelfogás alfája: "az egész ú

gy

nevezett világtörténele

m nem más, mint az embernek az emberi munka által való létrehozása, mint a természetnek az ember számára való létrejövése", s ezáltal "megvan a szemléletes, ellenállhatatlan bizonyítéka a maga önmaga általi születéséről

, a maga keletkezés

i folyamatáról".^^ Ha ezt a keletkezési folyamatot az ember uralja, akkor ez a vallás szempontjából kettő

s következménnyel bír. Egyrészt lehetetlenné válik a vallás, mert az ember nem lényegtelen lény többé, másrészt fölöslegessé válik az ateizmus, amely ennek a lényegtelenségnek az elismerése, a tagadás által. Az eddig is felbukkanó marxi ateizmus-koncepció egyik alapmeghatározása áll előttünk. Újszerűsége olyan mérvű, hogy még ma sem vált közkeletűvé. A) a) "Amennyiben az ember és a természet lényegszerűsége, b) amennyiben az ember az ember számára mint természetes létezése és a természet az ember számára mint az ember létezése gyakorlativá, érzékivé, szemlélhetöv

é lett, B) a) az egy idege

n lényeget, b) a természet és az emberfeletti lényeget illető kérdés — c) olyan kérdés, amely magába zárja a természet és az ember lényegtelenségének bevallását -- C) gyakorlatilag lehetetlenné vált." Ezért

: "Az ateizmusnak — mint e lényegtelenség tagadásának nincs többé értelme, mert az ateizmus Isten tagadása, és 38 az ember létezésé

t e tagadás által tételezi." A valóságos és pozitív életfolyamat, a korlátozottság megszüntetése, Marx mostani terminológiájával a szocializmus, "az ember pozitív

, már nem a vallás megszüntetése által közvetített öntudata". Az ok tehát a pozitív életfolyamat, amely azonban túllép már a magántulajdon tagadásának fázisán. Amíg ez be nem következik, a nyers szükségletek uralma valósul meg az ember felett: az idegen lényegek birodalma, amely fölött az ember a pénz segítségével uralkodhat. Ez azonban az ember mint ember elszegényedésével jár, mert a "közösségi emberi lényegnek általános kiaknázásához vezet". Éppúgy, "mint ahogy az ember minden tökéletlensége a mennyel való kötelék, olyan oldal, ahol a pap hozzáférhet a szívéhez".^ így válik Marx