Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban

- 29 TÜRÖCSIK MIKLÓS VALLÁSELMÉLETI KÉRDÉSEK A GAZDASÁGI-FILOZÚFIAI KÉZIRATUKBAN Marx az 1844-es Deutsch-Französische Jahrbücherben igen jelentős eredményeket ért el, akár történetfilozófiai álláspontjának, akár a valláselmélet kidolgozását nézzük. Ekkorra már jelentősen előrehaladt a hegeli filozófia bírálatában, már kénytelen volt az ún. "anyagi érdekekhez" is hozzászólni és megindította a vitát az ifjúhegeliánusok ellen. Magában a Jahrbücherben kézzelfoghatók az eredmények: a magánember, a polgári társadalom és a proletáriátus "megtalálása" éppúgy ide tartozik, mint Marxnak azok a törekvései, amely ekkortól kezdve állandósulnak, pl. a valóságos állam és a polgári társadalom mibenlétének a feltárása. A marxi elemzés fő formája továbbra is a polémia: Hegel és az ifjúhegeliánusok a fő ellenfelek, őket kell túlhaladni. Emellett jól látható Marx igénye, amelyet a konkretizálás fogalmával lehetne megragadni: a gyakorlati élet feltárása a gazdasági elemzés felé fordítja Marxot; de ezt is polemikus formában valósítja meg: a nemzetgazdaságtan elsajátítása és kritikája a fő feladat számára. És még valami: az elvek magaslatán álló gyakorlat, azaz a forradalom mibenlétének a kérdése, amely elvezeti a kommunizmus problémájának felvetéséig és a probléma első elméleti megoldáskísérletéig . Mindez, bizonyos megszorításokkal fordulatként is értékelhető. Nem merev, a diszkontinuitást túlhangsúlyozó módon, hanem a kettő egységeként; a folytatás és a fordula

t dialektikus egységét fedezhetjük fel a Gazdasági-filozófiai kéziratokban, amely a marxi filozófia "igazi szülőhelye és titka". Jóllehet Marxnak az itt felmerülő feuerbachiánus kategóriákat "társadalmasítani" kell, a gazdasági kérdések felé való fordulása, az elidegenedés és a kommunizmus problémájának a megközelítési módja lehetővé teszi, hogy úgy értékeljük a Kéziratoka

t a marxi életműben, ahogy Marx értékelte a Fenomenológiá

t Hegel életművében. Nemcsak a narxi filozófia, hanem a marxi valláselmélet szempontjából