Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kovács Ernő: Haladó elképzelések, törekvések a nemzeti kérdés megoldására Magyarországon a XX. század első felében, a felszabadulás előtt

- 176 dő országnak. A Vörös Újság 1918. december 7-i első számában kifejtették véleményüket a polgári demokratikus kormányzat nemzetiségi politikájának útvesztőiről. Úgy ítélték meg, tiogy a Dászi-féle koncepció — a területi integritás és nemzeti önrendelkezés összefüggésében — megválón í tha ta tlan. E két kérdés között olyan ellentét feszül, amely lehetetlenné teszi annak realizálását. Burzsoá politikával — vélték — nem lehet megoldatni a nemzeti kérdést; ezt csak a proletariátus nemzetközi diktatúrája oldhatja meg végérvényesen. A Tanácsköztársaság kikiáltását a külföld eleinte egyértelmfien nemzeti fordulatnak, a Vyx-jegyzék által kiváltott ellenállásnak tekintette. Ez a vélekedés jó ideig tartotta magát, ennek okát abban kereshetjük, hogy a győztes hatalmak megbízottai érdeklődésének homlokterében továbbra is Magyarország és szomszédai közötti nemzeti konfliktusok álltak, ami megtévesztette és félre is vezette őket. Az is tény viszont, hogy a szomszédos országok burzsoá kormányai és szociáldemokrata vezetői a proletárforradalmat a magyar nacionalizmus termékének igyekeztek feltüntetni. íly módon igyekeztek saját népük nacionalizmusát szítani és a magyar proletárállam ellen fordítani. A nemzeti kérdés, a nemzetiségi politika a Tanácsköztársaság kikiáltása után teljesen új tartalmat nyert Magyarországon. Amíg a polgári demokratikus kormányzat a nemzetiségi kérdést belügynek, Magyarország terülti integritása megőrzéséért folytatott harc kérdéseként kezelte, addig a Tanácsköztársaság politikájában ez a nemzetközi proletárforradalomért vívott harc részévé, a Duna-völgyi népek szocialista együttélését elősegítő kérdéssé vált. Ez a különbség legvilágosabban a szlovák kérdésben nyilvánult meg. A polgári kormánynak a szlovákokkal kapcsolatos politikáját a Tanácsköztársaság kormánya nein folytatta. Elismerte a szlovákok önrendelkezési jogát és csatlakozási szándékát Csehszlovákiához, ugyanakkor támogatta a Szlovák Tanácsköztársaság megalakítását, majd szövetségre lépett vele. A Tanácsköztársaság első intézkedései között fontos szerepet kapott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos ügyek folyamatos intézése. A forradalmi kormányzótanácsba létesítettek egy-egy népbiztos! tielyet a ruszinok és a németek képviselőjének. A tanácskormány a nemzetiségekre vonatkozó rendeletek sorát az 1919. április 6-i XEI. sz. rendelet nyitotta meg. Ezzel a