Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Sike Sándor: Tartalom és forma dialektikájának marxi alkalmazása A tőke 1. fejezetében
- 14 árán kívül áru, a szükséglet tárgya, az magától értetődik. A két meghatározás egyáltalában nem lép viszonyba egymással, kivéve amennyire a különös használati(érték) az áru természeti korlátjaként jelenik meg és ezért a pénzt, azaz a maga csereértékét, egyszersmind magán az árun kívüli létezésként a pénzben tételezi, de csak formailag. A pénz maga áru, egy 29 hasznalati érték a szubsztanciája." A tartalom és forma elemzése önálló témaként már a cím olvastával félreértésekre adhatott okot, hiszen a két kategória használata sugallja szétszakítottságukat, valamiféle megkülönböztetettségüket. Amennyiben kiindulópontunk valóban ez a kettéválasztottság lett volna, úgy nem segíthettünk volna a "dialektikus" újraegyesítéssel sem. Tőkei Ferenc a termelési mód elemzése kapcsán módszertanilag, de elmélelti vonatkozásban is igen fontos észrevételt tesz: "Sztálin a termelési mód marxi fogalmának tartalmát és formáját tépi szét, e két oldalt a maga egyoldalóságában rögzíti, majd egy kijelentéssel megkísérli ismét egyesíteni őket. Az egyesítés azonban csak egészen külsőleges és önkényes lehet, mert hiszen a formájától elválasztott tartalom nem tartalom többé, a tartalomtól megfosztott forma pedig nem valóságo s forma.Hogyan kerülhető el a szétszakítás csapdája? Mi tehát a tartalom és forma? Ebben a kérdésben is alkalmazható volt Marxnak az "általában való termelés" kapcsán tett megjegyzése: "elvonatkoztatás, de értelmes elvonatkoztatás",^ hiszen tartalom és forma egy adott totalitás "valóságos mozzanatait" fejezik ki. Amikor tehát tartalom és forma kérdései kerülnek vizsgálatra, azt mindig mint egy totalitás elvonatkozásait tekintettük. Ezzel egyúttal egységükben, mely egységen belül a különbségek csak relatív jelleggel bírnak, ugyanakkor különbségek maradnak. Je gyze te k 1. "Láttuk ugyanis, hogy az egész epikuroszi természetfilozófiát átjárja a lényeg és exisztencia, forma és anyag közötti ellentmondás." Marx, K.: A démokritoszi és epikuroszi természetfilozófia különbsége. Kossuth 1969. 49.
