Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Tóth Balázsné: Adalékok az érték Inga Imái wz

- 108 arra, hogy az érték egyidejűleg objektív, racionálisan leírható, s hogy tételezett, hogy fizikai bizonyossággal nem ragadható meg. Marx is írt róla, hogy még egyetlen vegyész sem fedezett fel gyöngyben vagy a gyémántban csereértéket. Végülis az a konklúzió, hogy ki kell lépnünk az axiológia szférájából, az ember társadalmi létéhez kell fordulnunk, melyben folyamatosan megvalósul a cselekvés szubjektumának és tárgyának az egysége. Nincs olyan emberi probléma, értékkonfliktus, amelyet végső soron nem a társadalmi lét valódi gyakorlata váltott volna ki és határozott volna meg. Az értékszféra ellentmondásossága, a legye

n és a v

a

n szembenállása azzal függ össze, hogy az értékek tartalmasságának fedezetéül az emberi nemnek a társadalmi haladásban testet öltő folytonossága szolgál. A haladás pedig — bizonyság erre eddigi történelmünk — mindig ellentmondásokon keresztül érvényesül. Jegyzetek 1. Szilágyi Imre: Az "örök" értékek nyomában. Gondolat 19 75. 16. 2. Vö. Medveczky Frigyes: A normatív elvek jelentősége az ethikában. Bp. 1889., Böhm Károly: Az ember és világa. Kolozsvár, 1900. III. rész., Bartók György: Az erkölcsi értékeszme története. (Szeged, 1926 (I); 1935 (II)., Kecskés Pál: Az erkülcsbölcseleti kritika legújabb eredményei. Religio 1927. 3. Heller Ágnes: Érték és történelem. Magvető 1969. 12. 4. Hankiss Elemér: Érték és társadalom. Magvető 1977. 342—343. 5. Vitányi Iván: Társadalom, kultúra, szociológia. Kossuth 1981. 113. 6. Filozófiai Kislexikon. Kossuth 1970. 84. 7. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. II. Magvető 1976. 85. 8. Vitányi Iván i. m. 68.