Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/13)

fénytani alapkísérletek bemutatásához Greguss Pál: Hordozható holokamerák koherensoptikai és fiziológiai alapkísérletekhez

- 17 síkjában egy Fresnel-zónalemeznek megfelelő interferenciaminta jöjjön létre, mint ahogyan azt a 2. ábra is szemlélteti. Az ilyen interferenciaminták jellegzetes tulajdonsága ugyanis, hogy megfelelően megvilágítva ugyanolyan hullámfrontokat gerjesztenek, mint amilyenek őket létrehozták, azaz minden egyes térbeli pontra vonatkozó amplitúdó- és fázisérték rekonstruálódik (sőt annak konjugáltja is), vagyis térbeli kép keletkezik. Mivel az össze

s jelminta egyidejű rögzítésének feltétele, hogy a kialakult interferenciaminta a rögzítés időtartama alat

t ne változzék, általános a hiedelem, hogy hologramot vagy csak nagyteljesítményű, igen rövid megvilágítású impulzuslézerekkel lehet készíteni, vagy pedig rezgésmentes környezetet kell a hologramkészítés időtartamára biztosítani. Ez a hiedelem azonban a hologramképződési folyamat nem kellő megértésén alapszik, ugyanis csupán a jelmintát hordozó hullámfront és a referenciahullámfront viszonylagos helyzeténe

k nem szabad a rögzítés ideje alatt változnia. Ha ez a feltétel teljesül, úgy kisteljesítményű, folyamatos üzemmódú lézerrel is lehet — akár robogó járműben is — hologramot rögzíteni. Az ismertetésre kerülő holokameráink ennek a feltételnek megfelelnek. HQLQ-35 kamera A Budapesti Műszaki Egyetem Alkalmazott Biofizikai Laboratóriumában kidolgozott H0L0-35 kamera, amelyet a 3. ábrán mutatunk be, azáltal, hogy i közvetlenül a lézerre csavarható, azzal egyetlen egységet képez, így a kamera külön rezgésmentesítéséről gondoskodni nem kell. A hologram kialakítása abból a meggondolásból indul ki, hogy amikor a lézersugár éppen a hologramot rögzítő fényérzékeny réteg síkjához ér, széttartóvá válik (azáltal, hogy a lézesugarat egy mikroszkópobjektívvel erre a síkra fókuszáljuk , és a filmet a fókuszpontban előre kilyukasztjuk), és mielőtt a tárgyat megvilágítaná, egy része a film síkjával párhuzamosan elhelyezett féligáteresztő tükörről visszavert sugárzás szolgál referenciaháttérként. Ilyen elrendeződés esetén a tárgy- és a referenciahullámfront egymáshoz viszonyítva nem mozdulhat el, tehát különösebb rezgésmentesített környezetre nincsen szükség.