Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/12)

Hekli József: Vázlatok Zorin drámáihoz

- 89 - í mája is, a Lunyin avagy Jakob halála. Zorin történelmi tárgyú alkotásai egyrészt az ókori Rómába, másrészt a XVIII-XIX. századi Oroszországba vezetnek. A Római komédi (1964) ókori környezetbe helyezett parabolisztikus játék, amely Domitianus császár uralkodásának éveibe ágyazva, Dionról, az i.u. I. század híres szatirikus költőjéről szól, akit töretlen igazságkereséséért, kényelmetlen őszinteségéért kétszer is száműznek, de megalkuvásra bírni nem tudnak. A valós történelmi keretben felvonulnak a hajdani Róma különböző rétegei, helyezkedő és köpenyforgató figurái és képet kapunk a közállapotok romlásáról, az intrikák kusza világáról is. Bár a Római komédiá-ban Zorin mintegy két évezred mélyére ás le, a darab tanulságai ma is érvényesek. Az elmúlt századok orosz történelmének Zorin három darabot is szentelt, A trilógia első darabja, a Dekabristák (1966), a címben fémjelzett mozgalom tragikus sorsú forradalmárainak állít emléket. A dráma, hűen követve a történelmi eseményeket, elsősorban a dekabrista mozgalmon belül keletkezett repedéseket és konfliktusokat veszi vizsgálat alá, megmutatva azt, hogy a belső ellentmondások hogyan feszítették széjjel az egyébként kívülről is támadott mozgalmat. Az események során megjelennek a darabban a kor ismert, s meglehetősen ellentmondásos alakjai — Pesztyel, Rilejev, Muravjov — akiket éles felfogásbeli különbözőségük ellenére is egymáshoz közelít az önkény gyűlölete és a tettvágy. A dekabristák hősi korszakának politikai és erkölcsi konfliktusait Zorin kitűnő érzékkel, érett írói eszközökkel ábrázolta. A Bronz nagymama (1969) a dekabristákkal nyíltan rokonszenvező nagy lírikus, Puskin művészi pályájának sűrített krónikája. A szokatlanul "dialógusoknak" nevezett drámában nincs egységes cselekmény, a műből elsősorban a puskini életmű meghatározó, eszmei magaslatai csúcsosodnak ki. A Cári vadászat (1976) az orosz történelem egyik karriertörténetét, a hatalom birtokosainak és önjelöltjeinek ádáz harcát jeleníti meg. A történelmi dráma középpontjában Katalin cárnő, kegyeltje, Orlov gróf és a históriában Tarakanova hercegnő néven ismert, magát- Erzsébet trónörökösnőnek kiadó dáma áll. Katalin cárnő Párizsba küldi kegyeltjét, hogy rabolja el az ott élő ál-Erzsébetet. Orlov és a gyönyörű hercegnő egymásba szeret. Felejthetetlen napokat töltenek együtt, de a grófnak a cárnő