Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/12)

Szőke Lajos: Görömböly szlovák nyelvjárásának néhány sajátossága

- 9 - í A hafibieli se-vel ellentétben viszont "hamba", ahol az n > m változás figyelhető meg. A szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt a "v" "-u"-vá változik: -jeuka, kreu. A szó elején, a "v" elöljáró gyakran változik -"u"-vá: 1 / v s/ u nas, de v zime: sőt el is tűnik: sicko, persi, vagy etimológialilag nem indokolt a személyes névmás Sg. 3. szem. Pl. 3. szem. előtt: von, vona voni. V v n-n, l-l Az "n" a torokhangok előtt asszimiláció következtében nazalizálódik. vol}ka. Bizonyos pontatlanság, bizonytalanság figyelhető meg a tagadószavak használalatkor az n- és az n-t illeltően: neznam, nebi^em. Az elölképzett magánhangzók mindkét esetben lágyítanak: vojna - na vojné bula - bul'i Meg kell jegyezni, hogy az l-l' korrelációban az -1- nem abszolút kemény 1, hanem közép (a magyar l-hez hasonló) 1. t-t', d-d' A "t" és a "d" kemény: daleko, na tim, palatális magánhangzók és j. előtt t\> c, d';>- y. ceplo, -^edo, ^eci ^e^ina, tj cu^i, dj >sa^ac, L± / v Különbözik as, z - mássalhangzóktól az artikuláció helyét illetve, s > t : , ; ' i s, z > z palatális magánhangzók előtt: osem, sirota, svetlo; zem, zec k, g, h (x) / A palatalizáció következtében ezek is megváltoznak: slov(.i)aci, musi (Nom. Pl.) h-fordul elő lágy mássalhangzók és magánhangzók előtt: hnevac, druhi x- a szavak végén: trox sinox, box, kérdőnévmásokban: xto, xtori, daxto. Morfológia Csupán néhány olyan jellegzetességre szeretnénk rámutatni, amely a nyelvjárás morfológiai rendszerében jelentősen eltér az irodalmi szlovák nyelv normáitól. A hímnemű főnevek Sg. Loc.-ban két végződés váltakozva fordul elő -e, u, ha az -e szerepel, úgy az előtte álló mássalhangzó (d, t, n, .1, s, z), palatalizálódik. Veláris mássalhangzók, k, h valamint az 1, r után -u-