Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/11)

Cservenyák János: Egy középiskolai geometriai kísérlet összefogla-lása I. és Az egybevágósági transzformációk. A vektorok.

- 98 9. Szög képe szög, mérésse

l megállapíthatjuk, hogy a szög és a szög képe egyenlő nagyságú. (A tükrözés szögtartó.) 10. A tengelyes tükrözésnél az alakzat és képe körüljárási iránya ellentétes . 11. Két egyenes metszéspontjának képe a két képegyenes metszéspontja. Megjegyzés: 1. A tengelyes tükrözésnél az alakzat és képe síkbeli mozgatással nem hozható fedésbe egymással, csak a tengely körüli térbeli átforgatással. 2. A temgelyes tükrözést a tengely vagy egy megfelelő (nem fix) pontpár meghatározza. A tengelyes tükörzés tulajdonságainak összegyűjtésekor a tanulók érdeklődésére is építve sikerült az általános fogalmaknak a konkrét megfelelőit megtalálni. Ezután már természetesebbek, érthetőbbek lettek azok. A fogalmak mélyebb elsajátításához célszerűnek tűnt az is, hogy mutassunk meg a síkon olyan geometriai leképezést is, amely nem transzformáció. Például a síkon felvettünk egy egyenest, és a sík minden egyes pontjához hozzárendeltük a pontból az egyenesre bocsátott merőlegesnek az egyenessel való metszéspontját. E leképezés vizsgálata is jól mutatta, hogy a fenti általános fogalmak oktatása az I. gimnáziumiban nem okoz gondot. A további tananyagot a háromszög, a trapéz, a téglalap, a négyzet, a deltoid és a rombusz előállításának és tulajdonságainak tengelyes tükrözéssel való vizsgálata képezte. A mértani helyek tárgyalásakor is használtuk a tengelyes tükrözést. Mértani helynek a sík (tér) adott tulajdonságú pontjainak halmazát neveztük. Szerkesztési alapelemnek tekintettük a pontot, az egyenest és a kört, s