Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/10)

Kelemen Imre: Zenetanítás az egri érseki tanítóképzőben III. rész (1920-1939)

- 10 - í ambícióval saját szerzeményeivel s összeállításaival új életet hozott a zenekarba". Az ezt követő néhány évben Jager szerzeményei alkották a repertoár gerincét: Intézeti induló, Tavaszi pasztell, Vágyódás c. karakter darabok, Operett-egyvelegek, magyar nótafeldolgozások, slágerek képviselték a fiatalos üdeséget. Mindez, úgy tűnik, már a diákságnak is sok volt, zenélési kedvük is megcsappanhatott. Nem véletlen tehát, hogy az 1930/31es tanév értesítőjében éppen a Lavotta Zenekör ifjúsági elnöke Nyizsnyánszky Béla volt kénytelen leírni a következő sorokat: "Több mint egy évszázad diákleikeit, tréfás szomorú hangulatait ismerő vén iskolánk falai között, mind halkabban csendül fel a hegedűszó. Szinte évről-évre kevesebben vannak, akik lélekkel szeretettel időznek a bánatos, vagy vigasztaló nóták mellett. Talán a kor szólal bele az iskola falain belül élő lelkek világába, és teleszórja modern jelszavakkal, disszonanciával. Lehet, hogy nincs időnk arra, hogy elődeink módjára el-elsírjunk egyegy nótán ... elszorult lélekkel látom, hogy a hatalmas növendékgárdának csak csekély hányada az, amelyik a nótából kicsalt hangokkal nemesíti lelkének fejlődő kincseit. Vegyétek gyakrabban kezetekbe a vonót, sirassátok a magyar lélek nótáival a bánatot, örüljetek a mi népünk, örömhangjaival." A fiatal író tollát kétségtelenül jó szándék vezette, de a jövő fejlődésének útját aligha mutathatta meg. Ehhez teljes megújulásra volt szükség, amely szerencsére már nem sokáig váratott magára. 3. Zenetanítás Bitter Dezső működésének első szakaszában (1933-1939) Az érseki tanítóképző ének-zene tanári állása nem jelentett önálló státust. Mint láttuk, ezt a funkciót a mindenkori főszékesegyházi karnagy és az orgonista legtöbbször együtt látta el, megosztva egymás közt az egyes résztárgyak tanítását. Munkájukért óradíjat kaptak (14). A változás a zenetanár jogi helyzetében 1933-ban következett be. Ekkor az érsek, Dr. Szmrecsányi Lajos, a vallás és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulásával önálló ének- és zenetanári állást szervezett. Ezt, pályázat útján Bitter Dezső nyerte el. Bitter Dezső 1909-ben született a Tolna megyei Szakadát községben. A Zeneművészeti Főiskolán elvégezte az egyházi karnagyképzőt valamint a középiskolai énektanárképzőt és a tanítóképzőintézeti zenetanárképző tan-