Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/10)

Kelemen Imre: Zenetanítás az egri érseki tanítóképzőben III. rész (1920-1939)

- 8 - í b/ Kersch F.: Sursum Corda I-II. 2. Szertartások - gregorián ének a/ A "Sursum Corda" köteteiből a szertartások b/ Kersch Mihály: Ordo exequiarium (temetési szertartások) c/ Birkle-Meiszner : A choralis ének katekizmusa. Ezeknek a kiadványoknak többségét más tanítóképzőkben is használták. Az akkori hangszeriskolák közül a Beyer-féle zongoraiskola különösen alkal­mas volt felnőtt kezdők oktatására. Második magyarországi kiadásának előszavában ezeket a sorokat olvashatjuk: "nemcsak zsenge korú gyermekek —, de tanítóképezdei növendékek tanítására is nagyon alkalmas... főleg azért, mert az említett növendékek a viszonyok miatt (30-40 növendék heti 1-2 órában nyert oktatást) főleg magángyakorlásra vannak utalva, ered­ményt csakis oly tankönyv használatával érhetnek el, mely a legkönnyebb modorban van írva s egyszersmind megtartja a fokra fokságot" (9). Mód­szertanilag és zeneileg egyaránt kitűnő felépítésű volt a Hohmann-Bloch féle hegedűiskola is. Kifejezetten a tanítóképzők számára készült Moyzes Orgonaiskolája. Népszerűségét mutatja, hogy szlovák nyelvű kiadása is volt (10). Szent-Gály könyvéből elsősorban az alapismereteket tanulták. A A Kersch-féle Alapvető összhangzattan kifejezetten a magyar egyházi népé­nek és az "egyházias" orgonajáték követelményeit szem előtt tartva ké­szült. A szokásos számozott-basszus példák mellett már egészen a kezdet­nél ad megharmonizálandó feladatokat is, amelyekhez ismert egyházi énekek dallamrészleteit használta fel. Ideális esetben a tanulónak, miután a könyv anyagát s a példatárakat lelkiismeretesen feldolgozta, olyan fokra kellett jutnia, amely nem kevesebbet jelentett volna, mint azt, hogy ké­pes az egyházi énekeket korrekt módon akár rögtönözve is kísérni, transz­ponálni, vagy éppen tematikus elő- és közjátékokat improvizálni (11). Hogy ilyen fokra csak nagyon kevesen jutottak el, az aligha szorul bővebb magyarázatra. A Kis Lantos c. gyűjteményről nem sok jót mondhatunk. Tar­talma: "víg, komoly, üdvözlő, s egyéb alkalmi dalok... 2, 3, és 4 gyer­mekhangra" -már megjelenése idején (1862) is legfeljebb átlagos színvona­lat képviselt. Legbántóbb benne a válogatás gyarlósága, összevisszasá­ga. Van itt Verdi és Bellini operarészlet átírt szöveggel és könnyű le-

Next

/
Thumbnails
Contents