Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/10)

Nagy Miklós: Karácsonyi énekek, kántáló Eger környékéről

- 32 - í lók közül beköszönt és megkérdezte: "Szabad-e a kis Jézust köszönteni?" "Igen" válasz esetén bementek a konyhába, öltözetük legtöbbször csak utcai ruha volt, de olykor egy-egy csapat fehér alsószoknyát, vagy használt fehér inget vett a kabát fölé, a nyakánál megkötve. Egyetlen állandó eszközük volt, a "csörgőbot". Az utolsó ének befejezése után, az édesanyjuk két fillért adott a kántálóknak, akik ezt megköszönve egy házzal odébb álltak. 3. "Csodapásztorok..." kezdetű ének az egyik legrégebbi betlehemes karácsonyi énekünk, már 1631-ben Cantus Catholiciben megtalálható, de stíluskritikai elemzés szerint még jóval régebbi eredetű. (Magyar Néprajzi Lexikon. I. 267. Szendrei Janka.) Ismert csaknem az egész magyar nyelvterületen: az Alföldön a dallam közepén kezdődik, az erdélyi változatok az utolsó hat szótagra terjedő részt ismétlik. Megfigyelhetők, hogy hangnemei vidékenként változnak:. Alföldön frig, (változatai MNT. Jeles napok II. 414-421.), Erdélyben dór (változatai MNT. Jeles napok II. 407-414.), Dunántúlon dur (MNT. 421-430s.). Az itt közölt változat és a többi a környéken gyűjtött anyag meglehetősen egységes: az első 3/4 rész dur jellegű, a befejező hat hang egyértelműen frig. 4. Szöveg részlet azonosságot találtam MNT. II. 1151 old., dallamvariáns Újváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadás. Miskolc 1977. 573 old. 5. Többnyire betlehemes-játékokban fordul elő (MNT. II. 637-639). 6. V.ö. 11. sz. dallammal. 7. Szövegét már 1763-ban lejegyezték, dallamát csak 1855-ben. Rendszerint "Karácsonynak éjszakáján Jézus születése napján Ürüljetek, örvendjetek, A kis Jézus megszületett" versszakkal kezdődik, mint itt, ennél a bükkszéki változatnál is, sok versszakos. Ismert az egész magyar nyelvterületen (MNT. II. 551-553).