Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/09)
Pozder Péter: Eger közigazgatási területének változatai
- 26 Heves megye és az egri járás közigazgatási változásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az utolsó 90 évben egyrészt Borsod-Abaúj-Zemplén megye felé, a megyehatár keleti és északi irányába való kiterjesztésével bővült Eger közigazgatási területe. Másrészt — bebizonyosodván, hogy az 1950-ben létrehozott járási beosztás elaprózott volt — a pétervásárai járással való összevonása északnyugat felé terjesztette ki Eger hatáskörét. Településföldrajzi kutatásaim során Eger vonzáskörzetét befolyásoló tényezők vizsgálata után először a város egyes ágazati: kiskereskedelmi-, piaci-, oktatási-, szolgáltatási-, egészségügyi-, munkaerővonzási körzeteit határoztam meg. Ezek ismerete lehetővé tette, hogy Eger komplex (általános) vonzáskörzetét is meghatározzam az 1980-as évek elején betöltött funkciói alapján . (POZDER P. 1986.) Ezekután az egri terület — egykori járás — helyzetét összevethettem Eger általános vozáskörzetével (2. ábra) A következő főbb megállapításokat tehettem meg: 1. Eger általános vonzáskörzetére jellemző, hogy kiterjedése nagyobb mint az 1980-as módosított Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció által kijelölt vonzáskörzet . Az egykori hevesi járás községei és Heves város is Egerhez vonzódik. (E terület akkor fog igazán Heves városhoz vonzódni, ha annak városi funkciói megerősödnek.) 2. Eger általános vonzáskörzetének sajátos vonása, hogy a város "megyeszéli" fekvése miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések: Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Bogács, Tárd, Szomolya is vonzáskörzetébe tartoznak . E települések legerősebben munkaerő, oktatási és kereskedelmi szempontból vonzódnak Egerhez, a közigazgatási funkciókat Mezőkövesd látja el számukra. E hat település lakossága (9140 fő) Eger általános vonzáskörzetének 5,3 %-át adja. 3. E ténye k — természetesen e szűkebb térségre vonatkozó alaposabb vizsgálat után — felvetik a megyehatár rendezésének, illeltve az egri terület kibővítésének kérdését , hiszen e térségben a közigazgatási határok módosítása, ha megkésve is, de mindig követte a társadalmi-gazdasági fejlődést.
