Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/09)

Bodnár László: A sajátos adottságú térségek fejlesztés feladatai és lehetőségei

- 13 egy részénél visszafordíthatatlannak látszik. Ezért reális célként csak azt lehet kitűzni, hogy: - a községekből történő elvándorlás aránya mérséklődjön; - az elkerülhetetlen elvándorlás iránya a kistérségen belül nagyobb település legyen; - a kedvezőtlen adottságú és korösszetételű falvak száma ne növekedjen. A kevezőtlen adottság összetevői (alacsony termőképességű földterület, fejletlen gazdasági potenciál, helyi munkalehetőségek hiánya, rohamosan öregedő korösszetétel, fejletlen infrasturktúra), helyileg eltérő súllyal, de minden településen jelen van. A községek népességmegtartó képességének javítás szempontjából ezek közül nagy jelentősget kell tulajdonítani a helyben vagy elérhető közelségben megfelelő jövedelmet nyújtó munkalehetőségek számának és a választék növelésének. Jelenleg a megye északi térségében az aktív keresők 67,4 %-a a hevesi térségben 38,5 %a ingázik, amelynek időszükséglete az indokoltnál jobban meghaladja a társadalmilag elfogadható mértéket. A kedvezőtlen tendenciák befolyásolását a hosszú távú időszakban a településfejlesztés eszközrendszerével is elő kell segíteni. A helyi munkalehetőségek bővítésében mindenekelőtt a mező- és erdőgazdasági nagyüzemekre vár jelentős feladat a melléküzemági tevékenység fejlesztésében, a háztáji és kisegítő gazdaságok szorosabb integrálásában, a körzetben megtermelt nyersanyagra alapozó egyes feldolgozóipari tevékenységek bővítésében. Tovább vizsgálandók a bedolgozói rendszer fokozott elterjesztésének lehetőségei és feltételei. Anyagi eszközök koncentrálásával, támogatási alapok működtetésével is mérsékelni kell az alapfokú infrastrukturális ellátásban meglévő indokolatlan hátrányokat. Mivel az érintett községek zöme körzetközpontjától távolabb fekszik, nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a közlekedési kapcsolatok, hírközlés javításának. A kevezőtlen adottságú térségek, ill. települések helyzetének javítása szervesen kapcsolódik a kistérségen belüli kapcsolatok, illetve együttműködés fokozódásához. Ezt szoros összefüggésben kell kezelni egyes fejletlenebb kistérségközpontok gazdasági, ellátó, igazgatási funkcióinak erősítésével, amelyre mindenekelőtt a hegyvidéki térségben (Pétervására, Bélapátfalva) és a déli térségben (Heves) van szükség. (1. sz. ábra)