Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/07)

Miklovicz Lászlóné: Fordulópontok Eger gyógytestnevelésében 1954-1987 között

- 52 "Tevékenysége folytatása közben, amikor egyhetes tapasztalatszerzésre utazott Budapestre a gyógytestneveléssel régebben foglalkozó kollégái meglepetéssel vették tudomásul, hogy Egerben még a felmentett — közöttük szívbeteg — tanulókkal is rendszeres gyógyító testgyakorlást végeztet. Úttörő vállalkozásnak minősítették, melyet az is igazol, hogy az iskolai gyógytestnevelés fejlesztése során a gyógytestnevelésre utalt tanulók mintegy 80 %-a korábban felmentett volt a testnevelési foglalkozásokon. A gerincdeformitásos tanulók száma országos viszonylatban is magas. Háttérbe szorultak azok az esetek, amelyeket szívbetegség, vegetatív dystonia, asztma vagy egyéb belgyógyászati okból kellett volna gyógytestnevelésben részesíteni. "Az egri Dobó István Gimnáziumban például 500 tanuló közül 80 főnél állapították meg, hogy gerincdeformitásos."^ A szakember úgy ítélte meg, hogy "a speciális hát- és oldalizom erősítő gyakorlatok a hanyagtartású tanulók részére igen jó hatásúak. Alkalmasak egy esetleges későbbi deformitás megelőzésére is." Felhívta a testnevelők figyelmét arra, hogy nagyobb kárt okoznak, ha a tanulókat hanyagtartásuk miatt kivonják az iskola rendes testneveléséből. Hangsúlyozta: "A gyógytestnevelés súlyát a testnevelésből addig teljesen kirekesztett, felmentett tanulók foglalkoztatásának kell képeznie, mert csakis így működhet az általános testnevelés javára."

5 Gyógytestnevelés az 1960-as és 70-es években Az 1957-ben érvénybe lépő Gyógytestnevelési tanterv és utasítás a továbbfejlődést biztosította. Hatása az Egerben tevékenykedő gyógytestnevelő munkájában is érződött. A teljes, valamint a részleges felmentett tanulók száma lecsökkent. Már az 1958/59-es tanévben sikerült minimumra csökkenteni a részleges felmentéseket. Eger 15 iskolájában csupán hét tanuló került ebbe a kategóriába. Törekedtek arra, hogy az iskolai testnevelési órák foglalkozásai és a gyógytestnevelési foglalkozások tartalmukban ne zavarják egymást. Az iskolai gyógytestnevelés eredményes működésének alapfeltétele az orvos és a gyógytestnevelő tanár munkájának összehangolása, szoros