Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/07)

Szilva Jánosné: A női úszó- és fürdőkultúra történeti problémái

- 42 nők részére 12-15 óra között fürdést biztosítottak, — ezt a pesti Polgárok Úszóiskolájának nevezték el. 1852-ben nyílt meg a pesti oldalon a Dunán az első külön női uszoda, 1860-ban a női Császár Uszoda 25 méteres medencéjét építették fel. Az első női távúszó versenyt Szegeden rendezték meg, a győztese Pálffy Margit volt, aki a 3300 méteres távot 45 perc alatt tette meg és a Tisza 2 oldalán álló tömeg nagy ünneplésben részesítette, Egyre többen kaptak kedvet az úszáshoz, már a Balatont is felfedezték, a vasútépítésekkel egyidőben alakulnak a nyaralótelepek. Arra, hogy a nők is kedvet kaptak a fürdőzéshez, az 1893. Divatszalon fürdőruha modelljei és a fürdőhelyi élet leírása a bizonyíték. Az első medencében rendezett hazai úszóverseny 1890-ben volt. A nők 4 versenyszámban indulhattak: hátúszás, gyorsúszás, búvárúszás, víztaposás. A szervezett úszósport 1893-tól indult el, amikor megalakult a Magyar Úszó Egyesülelt (a továbbiakban MUE). Feladatának az évenként legalább 3 úszóverseny megrendezését tekinti az úszókirándulások és uszodák építése mellett. Ezeken az úszóversenyeken a női úszók is kaptak 2-3 versenyszámban lehetőséget az indulásra. A MUE 1907-ben megalakította a női úszószakosztályt és bevezette a nők rendszeres edzését is. Ettől az időtől kezdve beszélhetünk majd a női úszósportról hazánkban. A múlt és a jelen messzemenően bizonyítja, hogy a nő számára kiváló testedzési lehetőséget biztosít. Az úszás nemcsak a versenyzőknek ajánlható, de gyerekkortól kezdve késő öregségig, űzhető szabad vízben és zárt medencében is. Többet jelent egy drága szépségápolási kezelésnél, amit a nők végtelen türelemmel kivárnak csak rájuk kerüljön s sor a kozmetikai szalonban. A gőzfürdő, a szauna jótékony hatással van káros anyagcseretermékek szervezetből való kiürítésére, alkalmazkodóbbá tesz a hőmérséklet változásaihoz, s a vegetatív idegrendszer áthangolásában jelentős munkát végez. A víz gyógyító szerepéről pedig még nem is beszéltünk. Fontos lenne, hogy mindenki szívén viselje azt, hogy életének napi programjába beletartozzon az úszás, különösen tavasztól késő őszig. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a XVIII. századi Lichtenberg göttingiai professzor 2 receptjét kell megfogadnunk: "Ha kiműveljük az anyákat, akkor az azt jelenti, hogy a gyermekek már az anyaméhban jó nevelést kapnak."