Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/07)

Szilva Jánosné: A női úszó- és fürdőkultúra történeti problémái

- 35 6. kép A leuki fürdő id. Hans Buck képe 1597 körül A nők és a férfiak is mezítelenek voltak, csak divatos barettjüket (sapkájukat) és ékszereiket hagyták magukon. Az aarguaui Baden szabados fürdőéletéről ezt írja a firenzei G.Fr.Poggio a XV. század elején: "Mindenki, aki szerelmeskedni akar, mindenki, aki házasodni akar, mindenki, aki szereti az élet gyönyörűségeit ide özönlik és meg is találja, amit keres". Nem véletlen, hogy a svájci dalocska így kezdődik: Fürdőre indul a néne, az urára nincs szüksége... (Martin A.: Deutsches Badeleben in vergangenen Tagen). Lucas Granach egyik festménye az ifjúság forrása az öregasszonyokat megfiatalító fürdőt festi meg, akik a fürdőből kilépve habzsolják az élet örömeit. így örökítette meg a kor nyilvános fürdőéletét a festészet és a rajzművészet. Ebből az időből női úszásra utaló adatokat 1457-ből olvashatunk; amikor jó Fülöp genfi bevonulása alkalmából mezítelen leányok szirénként bemutatót úsztak vagy XI. Lajos párizsi bevonulását is hasonló szirének tették ragyogóvá és látványossá.