Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/07)

Gallovits László: Az egri Nemzeti Bizottság sporttevékenysége

- 4 ­2 a kommunisták, szociáldemokraták és kisgazdák vettek részt. A közigazgatási szervező munka beindítása után 1944. december 18­án a Magyar Függetlenségi Front Miskolcról érkező küldöttei — Pödör László és Petrássy Miklós orvos-alezredes — az egri városházán gyűlést hívtak össze, ahol ismertették a Függetlenségi Front programját, majd együtt megalakították az Egri Nemzeti Bizottságot, egyben megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldött képviselőket is. Az alakuló értekez­let "egyhangúlag" közfelkiáltással Csirmaz Dezsőt, a kommunista párt tag­ját és dr. Négyessy Árpádot, a városi polgárság képviselőjét választotta meg az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A következő, december 22-i ülésen a Nemzeti Bizottság kiegészítette tagjainak sorát, majd "... határozatilag kimondta, hogy mindaddig, amíg a központi kormány a felszabadult országrészeken rendeletileg érvényt nem tud szerezni, a Nemzeti Bizottság Heves vármegye és Eger városára jogfor­rásként működik".^ Ez egyértelműleg azt jelentette, hogy a megye és a város irányítására a rendeletek kiadásának jogát saját hatáskörbe vonta. Működésének jelentősége akkor is fennmaradt, amikor a város életének de­mokratikusabb irányítása, az ügyek körültekintőbb intézése érdekében 1945. április 7-én megalakult a városi képviselőtestület. 5 Később a jogkörök szabályozása után mint politikai testületek jelen­tős szerepet töltöttek be a népi demokratikus állam forradalmi rendelke­zéseinek végrehajtásában és ellenőrzésében, a népi demokrácia vívmányai­nak védelmében, a reakció elleni harcban, a népnevelés ügyében.^ A nemzeti bizottságokra hárult a közigazgatás, a helyi polgárőrség, majd a rendőrség megalakításának feladata is. Működésük kezdetén átfogták a társadalmi élet minden területét. Igazoló bizottságokat, szociális bi­zottságokat, tömegszervezeteket hoztak létre, toborzó bizottságokat küld­tek ki a megyébe a demokratikus hadsereg megalakítása céljából. 1945 ta­vaszán támogatásukkal jöttek létre az ifjúsági és nőszervezetek. Nagy szerepük volt az iskolai oktatás és a kultúrális élet megindításában. 1945 őszéig a nemzeti bizottságok működésére a pártok közötti egy­ség, a demokratikus kibontakozás őszinte óhaja nyomta rá a bélyegét. A nemzeti bizottságokban tömörült pártok egyetértettek a demokrácia, az új­jáépítés, a földreform kérdésében. 1945 novemberi választások után azon­ban megváltozott a helyzet. A választások után országszerte megélénkülő

Next

/
Thumbnails
Contents