Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/07)

Szabó Béla: Miniszteri rendeletek és testnevelési tantervek céki- tűzéseinek elemzése 1850-1944 között

- 19 gyakorlatok mellett" először a különböző játékokat vezették be, majd a kirándulásokat rendszeresítették. 1892-ben a korcsolyázást, a fürdést és az úszást sorolták be a nevelésnek nemcsak kellemes szórakozást nyújtó, hanem az ember szervezetét is nagymértékben és többoldalúan edző és erősítő tényezői közé. A sportági szövetségek kialakulása idején az 1890. évi Középiskolai Rendtartás 26. §-a értelmében "középiskolai tanuló semminemű, az intézeten kívül álló társulatnak, egyesületnek tagja nem lehet". Hasonlóan rendelkezik a VKM 1913. január 6-án kiadott szigorú tiltó rendelete. Ugyanakkor elrendelik az állami középiskolákban a testgyakorló körök létesítését. így módot és lehetőséget adtak arra, hogy a tanulók szakszerű vezetés, tanári ellenőrzés mellett sportoljanak, tornásszanak és megfelelő mértékben foglalkozzanak az atlétikával. E miniszteri intézkedés arra indította az egri gimnázium igazgatóságát, hogy szervezze meg a testgyakorló kört

. 1913. október 20-án elkészítette az alapszabályát, amely szerint a testgyakorló kör célja: "A tanuló ifjúság testi erejének és ügyességének mennél többoldalú fejlesztése s benne ezután a nemesebb erkölcsi tevékenységre való készség növelése; e célra szolgálnak a testgyakorlás rendes óráin túl a tornateremben, vagy a játszótéren való tornagyakorlatok, időszerű kirándulások, versenyek, a katonai céllövés." Az alapszabály miniszteri jóváhagyása után 1913. december 6-án alakult meg és kezdte el működését az egri főgimnázium Testgyakorló Köre. 1891-től elrendelik, hogy a tanítási órákon több játékot alkalmazzanak. Nagyobb súlyt fektetett a testgyakorlásra az 1899. évi tantervi revízió. A hetenként és osztályonként kötelező 2-2 órán kívül l-l órában kötelező játékdélutáno

k bevezetéséről gondoskodnak. A játékokat azonban csak 1903-ban sorolják fel. CSÁKY ALBIN miniszter rendelkezése nyomán honosítják meg az iskolai tornaversenyeket. 1891-ben rendezték meg országos szinten az elsőt. 1891től elrendeli az évenként rendezendő intézeti tornaversenyek megtartását. 1893-ban Csáky Albin utasítást ad a versenyszámok csoportosítására. Külön értékelik a tömeges és az egyéni versenyek eredményeit. Tömeges verseny: szabadgyakorlat, katonai rendgyakorlat, szergyakorlat, kötélhúzás. Egyéni verseny: távol-, magas-, rúdugrás, futás, akadályfutás, súlydobás, ge-