Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kozári József: Földbirtokviszonyok Egerben az 1888-ban keletkezett kataszteri telekkönyv alapján

- 83 ­befolyásolják. Általában a belvárosiak kezén vannak a jobb minőségű terü­letek, de ellenpélda is akad, pl. a 30-40 holdas kategóriában. Ha az egy főre eső kataszteri tiszta jövedelmet vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy csak egy olyan birtokkategória volt Egerben, melynek tulajdonosai nem tudtak megélni a pusztán földjükből származó összegből. Ezek pedig az 1 kat. holdnál kisebb területtel rendelkezők voltak. Az átlagosan 1,21 Ft kataszteri tiszta jövedelemből, melyet magu­kénak mondhattak, az egri piacon legfeljebb 15 kg durva búzalisztet, vagy 20 kg rozslisztet, esetleg 30 kg kukoricalisztet vásárolhattak, de a leg­olcsóbbnak számító birkahúsból sem tellett többre 4 kilogramnál.^ Ezt az összeget tehát egyéb jövedelemforrásokkal kellett kiegészíteni. Még abban az esetben is így kellett történnie, ha figyelembe vesszük, hogy a tényleges jövedelem sokkal magasabb volt a kataszteri tiszta jövedelem­nél, hiszen ha egy néhány évtizeddel későbbi mezőgazdasági szakkönyv ki­mutatása szerint számoljuk ki a tiszta jövedelmet, akkor e legkisebb ka­tegória birtokosainak csak a szőlőből származó jövedelme meghaladta a 16 Ft-ot.^ Növelte a jövedelmet az a tény is, hogy aki maga művelte szőlő­jét, az megtakarította a művelési költség jelentős részét is. Hogy mi módon lehetett a földből származó jövedelmet kiegészíteni, arra a korabeli források adnak magyarázatot. Tehát: "Eger lakosainak nagy része az ún. szőlőkapások, tisztán szőlő-művelés által keresett napszám­jaikból élnek, alig találtatik Egerben tisztesebb rendű polgár, ki hiva­tala, vagy mestersége mellett szőlőt is ne míveltetne. 1, 7 "A szőlők túl­nyomóan 1-5 holdnyi területtel, gazdájóknak a megélhetésre kellő jövedel­met biztosítottak; mert e mellett még idejek maradt még napszám-munka, és D a nyári alföldi aratásnál, szép mellék keresetre is." Az egyes kategóriák közötti különbséget jól mutatja, ha a legkisebb kategória kataszteri tiszta jövedelmét egynek véve a többihez mérjük. így megállapíthatjuk, hogy az 1-5 holdas birtokos 13-szor, az 5-10 holdas 52­szer, a 10-15 holdas 93-szor, a 15-20 holdas 133-szor, a 20-25 holdas 173-szor, a 25-30 holdas 191-szer, a 30-40 holdas 189-szer, a 40-50 hol­das 699-szer, az 50-100 holdas pedig 586-szor volt gazdagabb az 1 holdat el nem érő parcellával rendelkező társánál. Ezek az eltérések pedig egy­ben társadalmi különbségeket is tükrözhetnek. Tükrözhetnek, de nem minden esetben kell, hogy tükrözzenek. A hóstyák esetében még megengedhető annak

Next

/
Thumbnails
Contents