Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kozári József: Földbirtokviszonyok Egerben az 1888-ban keletkezett kataszteri telekkönyv alapján

- 80 pedig erdő és legelőgazdálkodással állította elő jövedelmének nagy részét. Mielőtt az ismertetett adatmennyiségből bármilyen következtetést levonnánk, előre kell bocsátanunk, hogy ez a kép nem pontos. Nemcsak azért, mert az adatfelvétel, a kódolás és a lyukszalagra gépelés során a leggondosabb munka mellett is történhettek elírások, hanem azért is, mert a feldolgozás csak Egerre és annak határára terjedt ki. Márpedig az Egerben birtoklók között található nem fielybeli tulajdonosok arra figyelmeztetnek, hogy egri lakosoknak is lehet más község határában földingatlanuk, így egy Egerben kis házzal és néhány négyszögöl földdel rendelkező egri lakos Felnémeten akár 10 holdas szőlőbirtokos is lehetett. Ha ez utóbbi feltételezést nem is tudjuk bizonyítani, az tény, hogy egri lakosok jelentős földterületekkel rendelkeztek a környező községek határában, hiszen Andornak, Bakta, Demjén, Felnémet, Felsőtárkány, Kerecsend, Kistálya, Nagytálya, Ostoros, Szalók és Szólát községek birtokrészleti jegyzőkönyvei"

5 1477,76 kat. hold egri kézen lévő földterületről tájékoztatnak. Ez azonban csak a természetes személyek tulajdonában lévő földterület, melyen felül az egri illetőségű jogi személyek 26253,96 kat. holdas területével is számolnunk kell. Az egri természetes személyek tehát Egerben elterülő birtokaik 22,96 %-át kitevő földterülettel birtak a város határán túl. Ez a 1477,76 kat. hold nagyobbrészt Ostoros, Bakta, Felnémet és Szólát határában volt megtalálható. Ostoroson 458,47 kat. hold, Baktán 306,55 kat. hold, Felnémeten 294,03 kat. hold, Szóláton pedig 209,92 kat. hold volt egri kézen. Kistályán 63,79 kat. hold, Deménden (ma Demjén) 53,20 kat. hold Felsőtárkányban 47,27 kat. hold, Kerecsenden 35,92 kat hold, Andornakon 8,25 kat. hold, Szalókon pedig mindössze 0,36 kat. hold volt az egri extraneusok földbirtoka. E területek legnagyobb részét, 44,62 %-át (659,43 kat. holdat) szőlőként hasznosítottak, de jelentős rész, 550,79 kat. hold (37,27 %) jutott a szántóknak is. Ami ezen felül maradt, azt jobbára kertként, rétként, legelőként és erdőként került hasznosításra. Sajnos, ez ideig nem sikerült az extraneusbirtokosokat az egri telekkönyvben azonosítani, így pillanatnyilag nem tudjuk, hogy ezek Eger határában is rendelkeztek-e földbirtokkal, vagy csak a felsorolt községekben volt földtulajdonuk. Az azonban biztos, hogy közel félezer egrinek nem