Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kozári József: Földbirtokviszonyok Egerben az 1888-ban keletkezett kataszteri telekkönyv alapján

- 72 pedig a szőlőtermelés volt jellemző. A városhoz tartozó 10.381 kat. hold köze 40 %-át szőlőültetvények foglalták el. A városhoz tartozó földterületek, és az abból előállítható kataszteri tiszta jövedelem 4.050 tulajdonos kezén oszlott meg. Közülök 3.962 volt természetes személy, 37 jogi személy és 51 más községben lakó birtokos, azaz extraneus. A birtokosok 98 %-a tehát egri természetes személy volt egy-egy százaléka pedig a jogi személyek és a bebirtoklók közül került ki. A földterület legnagyobb része, 62 %-a a természetes személyek kezén volt. A jogi személyek 37 %-ot, az extraneusok pedig mindössze 1 %-ot birtokoltak az egri földekből. Ez az arány akkor válik igazán érdekessé, ha hozzátesszük, hogy a birtokosok 1 %-át alig kitevő jogi személyek a földterület több mint egyharmadát tartották kezükben, ugyanakkor a 98 %-ot képviselő természetes személyek az egri földek kétharmadát sern mondhatták magukénak. Ennek oka abban keresendő, hogy az Eger határában található közép- és nagybirtok egyaránt jogi személyek kezén volt. A természetes személyek földjeire a szőlőművelés túlsúlya jellemző, amely mellett a szántóföldek bírnak még bizonyos jelentőséggel. A jogi személyek főképpen erdő, legelő és szántógazdálkodást folytattak. Az extraneusok kezén lévő igen csekély földterületek — a természetes személyekéhez hasonlóan — nagyrészt szintén szőlő- és szántóterületekből álltak. Az egyes tulajdonosi csoportok kezében levő földterületek minőségének vizsgálata azt is megmutatja, hogy a legjobb minőségű első- és másodosztályú földek döntő többsége, a harmadosztályúaknak pedig közel fele a jogi személyek kezében volt, míg a természetes személyek a negyedtől nyolcadosztályig besorolt földek nagyobb részét mondhatták magukénak. A kataszteri tiszta jövedelemből való részesedés vizsgálatánál a természetes személyek esetében a szőlőből származó összeg egyeduralmának lehetünk tanúi, a jogi személyeknél viszont a szántók jövdeleme áll az élen. Második helyen áll a csekély kiterjedésű, de annál jobb minőségű szőlők jövedelme, s csak ezután következik a jogi személyek kezén lévő legelőkből és erdőkből származó tiszta jövedelem összege. Érdekes, hogy bár az első és másodosztályú földek döntő többsége 69,75; illetve 63,52 %-a a jogi személyek kezében volt, az első és másodosztályú földek jövedelmének csak 34,43; illetve 30,46 %-át bírták. En-