Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Csesznokné Kukucska Katalin: Adalékok a népiskolák és néptanítók hely-zetéhez Heves megyében 1880-1914 között

- 59 ban pedig famunkákat készítettek. Itt tulajdonképpen a mai fogalommal éve gyakorlati v. technikai érák megtartásához szükséges tudnivalókat sajátítottak el a hallgatók. Külön gyakorló iskolája egyik intézetnek sem volt. Ezt a hiányt pótolták a velük egy épületben levő elemi iskolák, "melyeknek 5, illetve 4 osztályában, vagy ezeknek a szükséghez képest összeállított osztály csoportjaiban bőséges alkalom van a tanítójelöltek gyakorlati képzésére."

5 Érdekes rendelet látott napvilágot 1907-től kezdődően. Egyre többen jelentkeztek tanítónői pályára nyilvános tanulmány útján és magánúton letett vizsgák alapjábn egyaránt. Az illetékes hatóságok szerint a tanítónők létszáma aránytalanul túlhaladta a szükségleteket. Ezért a közoktatásügyi miniszter az egyházi főhatóságókkal megegyezett, miszerint a felekezeti és állami tanítónőképzőkbe egy osztályba csak 25-30 növendék vehető fel. A magánúton vizsgázók pedig évente csak egyszer vizsgázhattak. 1910-től kezdődően a képesítő vizsgákat — mai nyelven államvizsgákat — megváltoztatták. E szerint a tantárgyak egy részéből osztályvizsgát kellett tenni. A képesítő vizsgán az alábbi tantárgyakból kellett eredményes vizsgát tenni: hit- és erkölcstan, neveléstudomány, magyar történelem és földrajz, alkotmánytan és magyar irodalom és nyelv. Új tantervet is dolgoztak ki a tanítóképzők számára, melynek értelmében nagyobb hangsúlyt fordítottak a gazdasági, illetve háztartási és kézügyességi oktatásra is. Az új Tanterv és Utasítás az 1911/12. iskolai évtől lépett életbe a tanító és tanítónőképzésben. A leglényegesebb változás a rajz, az egészségtan és a német nyelvtan anyagának és tanítási eljárásának megállapításában történt. Az 1912-ben életbelépett új Tanterv és Utasítás nemcsak az állami tanító és tanítónőképző intézetek beléletében és tanulmányi rendjében idézett elő változásokat, hanem felekezetükben, mivel ezekben is ezt a tantervet fogadták el a tanítóképzés alapjául, természetes felekezeti jellegüket hangsúlyozva. Az a tény külön emleli az új tanterv értékét, hogy általa egységesítették a képzést Magyarországon. 1914-ben a hadiállapotok ellenére a tanítóképzésben új reformokat vezettek be, amelyet az új Rendtartási Szabályzat tartalmazott. E szerint a