Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bohony Nándor: Tata 1695-ben

- 34 túlzás nélkül mondható, hogy jórészt ettől fügött sorsának alakulása is. Az igaerő és a megművelt földterület közti szoros összefüggést az alábbi kimutatás is szemlélteti: Vetésterület kat.hold Telkek Ökrök SZÁMA Az 1 telekre jutó ökrök száma 21 10 5 0,5 - 33 20 " 9,8 - 4,5 10 26 32 62 55 87 142 75 31 6 8,7 5,5 2,3 0,5 0,1 Összesen: 185 341 1,8 A fentiekből látható, hogy a 21—33, illetve a 10—20 kat. holdas gazdaságok még ki tudták állítani a föld viszonylag jobb megmunkálásához e vidéken szükséges négyes ökörfogatot, -az ennél kisebb parcellákkal rendelkezők viszont már nem. Ez utóbbiak előtt két lehetőség állott. Vagy két ökörrel szántottak, s ez esetben a föld gyengén fizetett, vagy ökröket vettek kölcsön, ezért viszont nekik kellett fizetniük. Bármelyik utat járták is, a végeredmény a fokozatos elszegényedés volt. A szarvasmarha mellett még a több mint másfélezerre menő juh és bárány érdemel figyelmet. A későbbiekben oly jelentékeny Tata környéki juhászat, eszerint már korszakunkban sem volt elhanyagolható tényező. Már csak azért sem, mert a jelek alapján ez lehetett a helyi mezőgazdaság egyetlen olyan területe, ahol a lakosság egy része felesleggel, mégpedig — gondoljunk a komáromi és a tatai helyőrségre —, könnyen értékesíthető áruféleséggel rendelkezett. A gazdasági élet kapcsán végezetül az iparról kell néhány szót ejtenünk. A jelentéktelen, lényegében csak a leghétköznapibb szükségleteket kielégítő kézműipari tevékenységből mindössze kettő, éspedig a malomipar, illeltve a gubácsapók köre érdemel fokozottabb figyelmet. Jelenlétüket a vízbőség magyarázza és esetleg a jobb értékesítési lehetőség, bár nagy kérdés, hogy a 39 csapó vajon hol talált termékeinek piacot. Forrásunk