Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bohony Nándor: Tata 1695-ben

- 31 térő nagyságú külsőség tartozott. Az egész telekhez így pl. 14—46, a félhez 2—29, a negyedhez pedig 0,5—18 köböl szántó és a fenti sorrendben haladva 5—25 és 1-10, illetve 1—6 szekér szénát termő kaszáló kapcsolódott. De volt példa arra is, hogy a külsőség kizárólag csak szántót, vagy csupán csak rétet foglalt magában. A mondottakból, vagyis abból, hogy forrásunk tanúsága szerint a külsőség nem csatlakozott szilárdan és véglegesen a beltelekhez, és hogy a külsőség terjedelme nem igazodott a belsőség diktálta arányokhoz, arra következtethetünk, hogy a török alatt Tatán is fellazult, majd megszűnt a szilárd telekrendszer és átadta helyét a földközösség valamely formájának. A fundushoz csak lazán kapcsolódó és változó nagyságú szántóterület méreteit nyilván a gazda igaereje határozta meg, s így fordulhatott elő, hogy áz egyik egészhelyes gazda néha háromannyi szántót tört fel magának, mint ugyancsak egésztelkes társa. A tataiak használatában összeírásunk szerint 1273,5 köböl szántó, 323 szekér szénát adó rét és 224 kapás szőlő volt. E nagyon is változatos és labilis értékű egységeket modern mértékekre átszámítva durván 1109,6 kat. g holdra becsülhetjük a művelés alatt álló földállományt. Ez utóbbi túlnyomó részét, azaz 955,13 kat. holdat mint szántót (86,1 %), további 141,31 kat. holdat mint kaszálót (12,7 %), végül a fennmaradó 13,16 kat. holdat mint szőlőföldet (12,7 %) hasznosították. A részint termékeny, részint viszont közepes minőségű szántókat három nyomásban művelték és az alábbiak szerint hasznosították: A gabona neme Vetésterülete köbölben A szántók %-ában Ősziek árpa búza Összesen: 10,5 732,0 742,0 57,5 58,3 0,8 Tavasziak árpa búza 158,5 11,75 10,0 12,4 0,9 rozs 0,8