Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bohony Nándor: Tata 1695-ben

- 27 lemző. A 185 családi háztartás kereteiben összesen 268 gyermek élt, s ez azt jelenti, hogy egy családi háztartásra átlagosan 1,4 utódot lehet számítani. Ez a szám azonban még a kor mostoha viszonyait tekintve is igen alacsonynak tűnik, hisz azt jelenti, hogy még a szülők utánpótlása, végsősoron tehát a lakosság fennmaradása sem volt így biztosítva. Lehangoló adatainknak ugyan ellentmondhat, hogy a 18. század során növekedett a város lakossága,^ de nem téveszthetjük szem elől, hogy a gyarapodás legfőbb forrása nem a természetes szaporulat, hanem a nagyarányú telepítés volt.

7 Az egy családra jutó átlagérték persze elég nagy különbségeket takar. E számban ui. nemcsak a gyermektelen háztartások "eredményei" foglaltatnak benne, hanem azoké az egységeké is, ahol négy—öt éhes száj mindennapi kenyerét kellett előteremtenie az apának. íme, a részletek: A családi háztartásokban A családi háztartások A családi háztartások összeírt gyermekek száma száma %-ában nincs gyermek 49 26,5 1 48 25,9 2 59 31,9 3 17 9,2 4 9 4,9 5 3 1,6 Összesen: 185 100,0 A családi háztartások durván negyede eszerint nem részesült a gyermekáldás örömeiben, és közel ekkora volt az "egykés" családok aránya is. Két gyermeket mondhatott magáénak a családfők közel harmada, míg a 35 gyermekesek csoportja már a 20 százalékot sem érte el. Adataink birtokában így arra kerestünk választ, hogy a forrásunk segítségével megismerhető tényezők (vallási hovatartozás, a családfők eredete és anyagi helyzete) közül vajon melyik lehetett vagy volt hatással a gyermeklétszám alakulására, vagyis, hogy a felsoroltak közül melyik kapott vagy kapha-