Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Nagy József: A munkáspártok és a Nagyatádi-féle földreform

- 116 műén a szociáldemokrata történetszemléletre, illetve agrárszemléletre utal. A szociáldemokrata párt egyes ideológusai szerint 1848-ban nálunk nemzeti függetlenségi harc volt, de nem polgári forradalom. Lényegében ez a véleménye az MSZMP-nek is. "Az 1848-as jobbágyfelszabadítás nem semmisítette meg a feudalizmust, ellenkezőleg: érintetlenül hagyta a birtokállományt. A magyar dolgozóknak változatlanul legfontosabb feladata maradt, hogy küzdjenek a polgári tulajdonná átalakult feudális tulajdon el38 len". A feudalizmus maradványait abban látják, hogy megmaradt a nagybirtok óriási túlsúlya, a mezőgazdasági nincstelenek tömege, a törpebirtok túltengése és a parasztságot súlytó regresszív adórendszer. Mindezeket a problémákat azonban az adott társadalmi-politikai rendszer keretein belül, a már elfogadott földreform törvény további foltozgatásával nem lehet megoldani. Új földreform kell és olyan munkás-paraszt kormány, amely ezt a radikális reformot hajlandó végrehajtani. "Az MSZMP tisztában van vele és nyiltan hirdeti, hogy a feudalizmus maradványainak eltakarítását a birtokos osztályok és rétegek egyik kormánya sem képes megvalósítani, hanem csak egy az ország népének hatalmas többségét képviselő, a 39 tényleges demokráciát megvalósító kormány. Az MSZMP ideiglenes agrárprogramja messzemenően figyelembe vette a magyarországi tényleges helyzetet és a parasztság mentalitását. A nagybirtoknak szinte teljes felszámolását és a parasztság kezére juttatását követelte tehát, de a birtokosok teljes kártalanításával. A szegény parasztságban is, méginkább a birtokosparasztságban benne volt a magántulajdon iránti tisztelet. Természetesnek tartották, hogy akinek tulajdona van attól azt ingyen nem lehet elvenni. A kisgazda párt is 1919. őszétől megváltásos földreformot hirdetett, és még a juttatottak is úgy érezték igazán sajátjuknak a kapott földet, ha azért valamilyen formában a földbirtokos kártérítésben részesült. Mivel azonban a kiosztott földek többségé" vagyonváltság föld volt, s így a magántulajdonos helyébe az állam lépett, azt már a szegényparasztok is el tudták képzelni, hogy a kártalanítást az állam saját magával szemben végezze el. Különösen csökkentette a paraszti fizető készséget az, hogy sok esetben tisztázatlan volt a juttatott föld tulajdonjogi helyzete, vagy nem állapították meg az árát. Az agrárprogram azt követelte, hogy a 100 holdon felüli birtokokat felszerelésükkel együtt, sajátsítsa ki az állam és gazdaságilag életképes