Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)
Nagy József: A munkáspártok és a Nagyatádi-féle földreform
- 114 lisabb, demokratikus földreformot támogasson, amely a nagybirtok megváltás útján történő kisajátítását teszi lehetővé. Ezt a realitást tükrözik vissza a kongresszusi dokumentumok is. "A párt agitációja és akciója a parasztság körében — a legalitásra tekintettel, de a parasztság hangulatát tekintve is — nem tűzheti ki azonnal és nyíltan egyedüli követelésként a nagybirtok megváltás nélkül való kisajátítását és a szegényparasztok között való haladéktalan és ingyenes felosztását. Nem utasíthat el a párt magától minden földreformot, mert az valójában vagy utópia vagy parasztfogás". A dokumentumból is kitűnik, hogy a párt stratégiai célkitűzése most is a nagybirtok "megváltás nélküli" kisajátítása és ingyenes, felosztása, taktikai okokból azonban bele mentek a radikális földreform hangoztatásába is. A forradalmi megoldás elvi fenntartása mellett 1925-26-ban mind az emigrációban, mind a hazai pártmunkában sokat tett a KMP a falusi helyzet 32 reális megismeréséért és az ennek megfelelő megoldás kidolgozásáért. A további harc szempontjából a meghatározó a falusi helyzet elemzése volt. Az alapvető ellentét falun a parasztság és a földbirtokosok vagy a falusi szegénység és a birtokos parasztok között van-e? A földkérdés megoldásának módját, de egyben a proletáriátus és parasztság szövetségét is egy eljövendő forradalomban csak ezeknek a kérdéseknek a tisztázása után lehetett meghatározni. Ez azonban sajnos az I. kongresszuson sem történt meg. 1925-26-ban az illegális KMP igyekezett ugyan a falusi lakosság körében tért hódítani, ez azonban elsősorban a földmunkásokra korlátozódott. A magyarországi földbirtok viszonyokat és a föld kérdést legreálisabban az 1925. tavaszán megalakult MSZMP látta. Ez a kommunista befolyás alatt álló munkáscsoport többek között éppen az agrárkérdésben mutatott megalkuvó politikája miatt bírálta 1922-24. között a szociáldemokrata pártvezetőséget, s az új párt létrehozásának is ez volt az egyik oka. Az MSZMP már megalakulásakor radikális földreformot hirdetett, olyan formában, hogy a nagybirtokot ingyen osszák szét a szegényparasztok között, a földbirtokosok kártalanítását pedig az ipari és banktőkére kivetett vagyonadóból fedezzék. 5' 5 Az MSZMP megalakulása után 1925-ben és 1926. tavaszán szóban és írásban erőteljes harcot folytatott a munkás-paraszt szövetség megteremtéséért."^'
