Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Nagy József: A munkáspártok és a Nagyatádi-féle földreform

- 112 Minden ösztönzés ellenére az 1920-as években nem született meg az SZDP önálló agrárprogramja. Az agrárkérdésről szóló tervezetet, majd csak 1930-ban, a Nagyatádi-féle földreform lezárása után fogadta el az MSZDP kongresszusa. A munkás-paraszt-szövetség elmulasztásáért, a forradalmi, de legalább is radikális földosztás javaslatának hiányáért súlyos felelőség terheli a szociáldemokrata pártot az ellenforradalom első évtizedében. A földmunkásság, az agrár proletráiátus erős bázisát alkották az SZDP-nek a világháború előtt. Ez a réteg elégedetlen volt a földreformtörvénnyel, méginkább annak gyakorlati megvalósításával. Érdekeinek védelmére azonban nem talált szervezett erőt, ösztönös megmozdulásait pedig a csendőrség hamar elfojtotta. A legális munkáspártnak lett volna alapvető kötelessége, hogy ezt az ösztönös elégedetlenséget reális programmal egységes mederbe terelje. A magyarországi agrárkérdés jelentőségét sokáig nem ismerte fel az illegális KMP sem. A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi emigráció még 1920-ban is a Tanácsköztársaság értékelésével és a párt újjászervezésével, a magyarországi pártépítő munka megindításának kérdéseivel volt elfoglalva. A Tanácsköztársaságot értékelő éles vitákban természetesen gyakran felvetődött a proletárdiktatúra földbirtok politikájának a kérdése is. 1920. júliusában a Komintern II. kongresszusa foglalkozott az agrárkérdéssel, és éppen a magyar Tanácsköztársaság negatív tanulságai alapján elképzelhetőnek tartotta a kisajátított nagybirtok ingyenes felosztását a szegényparasztság között. A kommunista emigráció csak ezek után vette alaposabb vizsgálat alá a földkérdést és ismerték fel, hogy a forradalmi harc szempontjából annak nem termeléstechnikai, hanem politikai jelentősége van. A KMP vezetői azonban — különösen a Kun-frakció — ekkor még bíztak a világforradalom közeli győzelmében, így az agrárkérdés demokratikus megoldását csak a szocialista forradalom keretében, annak részeként képzelték el. Amint azonban világossá vált, hogy Európában a forradalmi hullám apálya következett be, a KMP 1925-ig nem dolgozott ki a magyarországi helyzetnek megfelelő új agrárprogramot, bár sajtójában gyakran bírálta az ellenforradalom földreformját. Látszólag tehát majdnem azonos az SZDP és a KMP felfogása a földkérdésben. Mindkét párt a szocializált nagybirtok híve volt, a Tanácsköztársaság bukása után mindkét párt eljutott saját korábbi állásfoglalásának