Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Kiss László: Lenin nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontja kiala-kulásának és fejlődésének néhány kérdése 1912 előtt

- 93 Ságoknak megfelelően; saját irodalom kiadása; az agitációs módszerek önálló megválasztása stb., stb. (LOM. 7. 113, 231. o.; LÖM. 8. 66-69. o.; LÖM. 46. 283. o.) A mensevikektől eltérően Lenin semmiféle ellentmondást nem látott az erőteljes centralizáció és az autonómia között. A vádakra válaszolva kifejtette például, hogy a párt szervezeti szabályzata 8. pontjába foglalt autonómiát nem a "központ" aprólékos beavatkozásaként, nem egy "bürokratikusán" centralizált szervezet működésének általános elveként kell felfogni, ellenkezőleg. 1903 tavaszától — a "kicsinyes centralizmussal szemben", a "nemzetiségiek" számára újabb engedményeket téve — szükségesnek tartotta kidolgozni "mindennemű kisebbség jogainak pontos, körülhatárolt, a pártnak minden párttagra kötelező szervezeti szabályzatában rögzített" alkotmányos biztosítékait. (LÖM. 10. 200, 35, 36. o.; LÖM. 7. 253. o.) A párton belüli centralizáció és autonómia kérdésében tehát Lenin álláspontját az elvi szilárdság és tántoríthatatlanság jellemezte. Ugyanakkor a leendő demokratikus köztársaság felépítésének, berendezésének államjogi kérdéseiben az álláspontja rugalmasabb, s egyúttal kiforratlanabb volt. Az OSZDMP II. kongresszusán elfogadott minimális pártprogram nemzeti követelései közül az (állam)polgárok teljes egyenjogúságának (nem csupán nemre, vallásra, fajra, hanem) "nemzetiségre", sőt "anyanyelvre" való tekintet nélküli követelése már a II. kongresszus előtt megjelent Lenin írásaiban. (LÖM. 7. 100. o.) A helyi "önkormányzat" követelése pedig (bár még csak a paraszti önkormányzat kapcsán) már 1894-től koncepciója részét, állandó elemét képezte. (LÖM. 1. 274, 488, 499. o.) Lenin — a centralizált demokratikus köztársaság elve védelmében a helyi autonómiát is elegendőnek tartva — határozottan ellene volt a "területi önkormányzat" 3. pontba való beiktatásának, mert indoklása szerint ez "igen homályos és úgy értelmezhető, mintha a szociáldemokrácia azt követelné, hogy az egész államot osszák fel apró területekre". (LÖM. 7. 260, 405. o.) A kongresszus azonban a kaukázusi küldöttek indokait elfogadva szükségesnek és célszerűnek .ismerte el ezt a követelést az olyan "sajátos életkörülmények között élő és sajátos összetételű lakossággal bíró vidékek", mint például Finnország, Lengyelország, a Kaukázus, Litvánia stb. számára. (BURMISZTR0VA 1962, 309. o.; AZ SZKP HATÁROZATAI I. 1954, 43.