Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Lőrincz Andrásné: A szocialista állam társadalmi rendeltetéséről

- 69 ben, amikor így ír a szocialista állam átmeneti jellegéről: "...mihelyt szó lehet szabadságról, az állam mint olyan megszűnik. Ezért mi azt javasolnánk, hogy az "állam" szót mindenütt a "közösség" ("Gemeinwesen") szóval helyettesítsük, ezzel a régi jó német szóval, mely igen jól képviselheti a francia "commune"-t." (MEVM. 3. 160.) Ugyanakkor a kommunista társadalom első fokát, a szocializmust Marx így jellemezte a német szociáldemokraták ún. gothai programjának kritikájaképp írt széljegyzeteiben: Alapvonásait a kapitalizmus felől lehet és kell megérteni. "Nekünk itt nem olyan kommunista társadalommal van dolgunk, amely saját alapján kifejlődött, hanem ellenkezőleg, olyannal, amely a tőkés társadalomból éppenhogy keletkezik..." (MEM. 19. 18.) Ez a speciális helyzet arra hívja fel a figyelmet,- hogy a szocialista állam egy sajátos, dialektikus folyamatot testesít meg

. Egyrészt az elidegenülést fejezi ki még némely állami szervei, ugyanakkor a szocialista állam éppen az elidegenülés fölszámolására irányul. Éppen ezért az állam funkcióinak és ezen keresztül a szocialista államnak olyan irányba kell fejlődnie, mely az elidegenülés fokozatos felszámolását eredményezi. Ezt a célt pedig csak a fokozatos társadalmasítással, csak a funkciók közösségivé tételével lehet elérni. Az állami szervek korábban emlegetett gyakorlati tevékenységéből kitűnik, hogy minden állam, így a szocialista állam is kettős tevékenysége

t végez. Egyrészt védelmezi az uralkodó osztály hatalmi pozícióját, részt vesz a társadalom irányításában, biztosítja a többi osztály vezetését, s alkalomadtán elnyomja esetleges ellenállását: másrészt arra irányul tevékenysége, hogy szervezze a társadalom közös gondjának mgoldását, a közös ügyek intézését, az egész társadalom létfeltételeinek védelmét. Az állam tehát sajátos tevékenységével végeredményben a társadalom fennmaradását védelmezi, gondoskodik a társadalom tartós létezéséről, az emberi élet újrafelemeléséről. A marxista államelméletben tapasztalható más megközelítés is, így pl. Antalffi György (Állam és igazgatás 1964/8. 673-688.), illetve Kiss Artúr (Kiss A. 1979. 138.) közel egybehangzóan fejti ki, hogy minden állam betölt belpolitikai és külpolitikai funkciókat, melyek együttesen képezik az állam funkcióinak mintegy a minimumát. Harmadik funkcióként — mely a belpolitikai funkció szerves része — emlegetik a gazdasági és