Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Lőrincz Andrásné: A szocialista állam társadalmi rendeltetéséről

- 65 tásával összefüggő feladatokat, ugyanakkor "intézi" a társadalom közös ügyeit, védi a belső rendet az uralkodó osztály érdekeinek alárendelten. A szocialista állam szerepét viszont csak a többi társadalmi jelenségre tekintettel, csak azok figyelembevételével tudja betölteni, s a társadalom egyéb jelenségei hatással vannak a szocialista állam sajátos társadalmi rendeltetésére is. Az állam — éppen funkcióinak évényesítésén keresztül — hat a társadalom objektív törvényeire is úgy, hogy a különböző társadalmi folyamatokban hatással van az emberek tevékenységére, cselekedeteire, illetve a társadalmi viszonyokra. Az állam társadalmi rendeltetéséből viszont az is következik, hogy az állam ugyanakkor önálló mozgással is bír, tevékenysége sok esetben elkülönült tevékenység, ebből következően az állam viszonylag önáll

ó is. A marxista államelmélet az állam helyét, szerepét a társadalomban a viszonylagos önállóság kategóriájával ragadja meg. Látható tehát, hogy az állam olyan társadalmi jelenség, amely a társadalom kölcsönhatás-rendszerén belül helyezkedik el, mint önálló szervezettel, önálló tevékenységgel és hatással rendelkező tényező. Nem mindegy tehát, hogy a társadalom kölcsönhatás-rendszeréből fakadóan a szocializmusban mely funkciók, feladatok ellátása tartozik elengedhetetlenül az államra, s rnely feladatok adhatók át társadalmi szervezeteknek, közösségeknek. Az állam — túl a gazdasági viszonyokból fakadó függőségen — a társadalom totalitásában helyezkedik el, mint elkülönült jelenség, de mint résztotalitás. Nem szakíthatjuk tehát ki az államot a szocialista társadalom egészéből, nem helyezhetjük a társadalom fölé. Az egészen belül kell vizsgálni a feladatokat, a funkciókat, más társadalmi tényezők meghatározó és befolyásoló hatásával együtt, nem elfelejtve a gazdaság meghatározó szerepét. A szocialista állam helyének, szerepének, funkcióinak helyes megítélésében tehát a marxi totalitás-elv lehet segítségünkre, hogy a társadalmi tényezők együttesét tarthassuk mindenkor szem előtt. Marx A gothai program kritikájában fellép az állam önállóságával kapcsolatos tévhittel szemben, s bírálja az akkori német munkáspárt államfelfogását, mely "az államot, ellenkezőleg, valami önálló lényként tárgyalja, amelynek saját "szellemi, erkölcsi és szabadság-alapzatai" vannak". (MEM. 19. 25.) Az állam tehát a társadalmi viszonyok által meghatározott és feltételezett. Ugyanakkor a munkamegosztás fejlődésével és a munkamegosztás révén a szocialista tár-