Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)
Lőrincz Andrásné: A szocialista állam társadalmi rendeltetéséről
- 62 ra. A termelési eszközök állami tulajdonná való fokozatos átalakulása szinte előkészíti a proleltáriátus számára, hogy megragadja az államhatalmat, s a termelési eszközöket állami tulajdonba vegye. Engels ugyanakkor arra is rámutat az Anti-Dühringben, hogy "A termelőerők állami tulajdona nem megoldása a konfliktusnak, de magában rejti a megoldás formális eszközét, fogódzóját." (MEM. 20. 274.) A termelési eszközök állami tulajdonba vétele tehát csak lehetőséget teremt, pusztán az első lépés, hiszen az új termelési viszonyoknak megfelelően meg kell szabni az állam feladatait, ki kell jelölni új funkcióit, s azokat működtetni is kell. Az államosítás tehát csak a kommunizmus fejlődésének "természet adta" kiindulópontja. (Tőkei F. 1977. 398.) ügyanakkor a proltáriátus azzal, hogy megragadja az államhatalmat és állami tulajdonná változtatja a termelési eszközöket, ezzel megszüntet minden osztálykülönbséget, s ezzel előkészíti hosszú távon az állam megszűnését is. Engels — bár ezt a folyamatot rövidebbnek képzelte — így ír erről: "Az első aktus, amelyben az állam valóban az egész társadalom képviselőjeként lép fel, — a termelési eszközök birtokba vétele a társadalom nevében — egyszersmind utolsó önálló aktusa is mint államnak. Az államhatalomnak társadalmi viszonyokba való beavatkozása egyik területen a másik után feleslegessé válik és magától elenyészik azután. A személyek feletti kormányzás helyébe a dolgoknak az igazgatása és termelési folyamatoknak a vezetése lép. Az államot nem "eltörlik", az állam elhal." (MEM. 20. 275276.) Az állam tehát — Engels szerint -- azáltal teszi teljességgel feleslegessé önmagát, hogy végül ténylegesen az egész társadalom képviselőjévé válik. Ekkorra az állami funkciók is szükségképpen átalakulnak társadalmi funkciókká. Ekkorra azonban az emberek valóságos uraivá válnak a természetnek annyiban, amennyiben saját társadalmasításuknak is uraivá válnak. "Az emberek saját társadalmasítása, amely eddig a természet és a történelem által rájuk oktrojáltként állt velük szemben, most saját szabad tettükké válik." (MEM. 20. 279.) Marx felveti a kérdést, hogy vajon milyen változásokon megy át az államiság a kommunista társadalomban? "Más szóval: milyen társadalmi funkciók, melyek hasonlóak a mai állami funkciókhoz maradnak meg ott? E kérdésre csak tudományosan lehet megfelelni, s nem közelítik meg a problémát egy bolhaugrásnyival sem, ha ezerszer tesszük össze is e két szót:
