Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Hrabecz József: A marxista-leninista elmélet és a politikai egy-sége

- 7 resszív tendenciák egyaránt bizonyítják, hogy a marxista-leninista elmélet nemzetközi jellegének elismerése és megfelelő alkalmazása, a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekei megvalósításának alapvető eszmei feltétele. A marxista-leninista elmélet a kommunista pártok megteremtésének alapvető feltételét jelentette és jelenti korunkban is. Marx, Engels, Lenin számos alkalommal fejtették ki, hogy a tudományos szocializmus elvei egyetemesek, azonosak a nemzetközi munkásmozgalomban, amelyet szükségképpen minden egyes ország konkrét viszonyaira alkalmazni kell. Ez pedig függ az egyes országok gazdasági életétől, politikai helyzetétől, ideológiai állapotától, kulturális fejlettségétől stb. A marxizmus-leninizmus számára nyilvánvaló igazság az, hogy minden egyes országot más országokkal összevetve egy adott történelmi időszakban megismételhetetlen, egyedi sajátosságok jellemeznek. Ezeknek sokoldalú figyelembevétele a valóban hozzáértő elméleti tevékenységnek és a valóban tudományos igényű politika kidolgozásának nélkülözhetetlen feltétele. Az elmélet megítélése tekintetében nagyon fontos az elmélet nemzetközi jellege és a nemzeti méretekben való — alkotó alkalmazásának — viszonyának helyes értelmezése. A marxista-leninista elmélet nemzetközi jellege semmiképpen sem jelenti annak mechanikus alkalmazását — egy adott országban — a program, a politika, a stratégia és a taktika kidolgozásában. Az elmélet alkalmazása egy adott ország társadalmi valóságának mély feltárását igényli. Ennek során az adott országban működő kommunista párt feladata, hogy az elméletet az általa ismert megismételhetetlen sajátosságokkal bíró konkrét történelmi feltételek között alkalmazza hozzáértőén. Ebben az értelemben nem feledkezhetünk meg arról, hogy a politika a társadalmi részletek ismeretének tekintetében mindig gazdagabb, elevenebb, sokrétűbb és sokszínűbb a legnagyszerűbb elméletnél is. Ennek az az oka, hogy a politika az elméletnél sokkal közelebb van a gyakorlathoz. A politika a néptömegek érdekeinek és ügyeinek koncentrált kifejezése. A politikában fejeződik ki életük értelme. Mindebből az is következik, hogy a politika közvetlenül tartalmazza milliók gyakorlati tapasztalatait. A politkát közvetlenül maguk a néptömegek alakítják, formálják és határozzák meg. Ebben az értelemben a tömegek döntő tényezők a politika területén és gazdagítják — nem kis mértékben a politika közvetítésével — a marxista-leninista elméletet is. A marxista-leninista elmélet elsajátításának és