Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Jakovlev, R. J. - Koncsos Ferenc: Tevékenység, személyiség és er-kölcsi nevelés

- 55 lozófiában is használják. A nevelés — fogalma szerint — a szubjektum céltudatos befolyása a nevelés objektumára. Amikor tehát nevelés és önnevelés egységéről beszélünk, azt fejezzük ki, hogy a személyiség egyidejűleg objektuma és szubjektuma a nevelésnek. Az erkölcsi nevelésben az önnevelés különös jelentőségre tesz szert abban a vonatkozásban, hogy az önnevelő hatás példa formájában közvetlenül, vagy a saját személyiségünkhöz való felelősebb viszony kialakítására ösztönző erkölcsi légkör létrehozásával közvetetten befolyást gyakorol más emberek magatartására. Az önnevelésnek ezért axiológiai jelentősége van. Az önnevelés a társadalom szükségletei szempontjából pozitív vagy negatív jelentésű aszerint, hogy társadalmi szempontból jó vagy rossz tulajdonságok megszilárdítására irányul. Az önnevelés a nevelés "^folytatása a szubjektumban, annak az erkölcsi nevelési folyamatnak a belső, intim oldala

, amelyet a társadalom az egyénnel szemben megvalósít. Az önnevelésben megnyilvánul a tudat aktivitása, amikor az maga is ható okká válik, a tudat bizonyos elemei hatnak a többire is, például az értelem az érzelmekre". (KISZELJOV 1977. 8.) A marxista pedagógiában az erkölcsi nevelés a társadalmi nevelés egységes folyamatának szerves alkotórésze. Magában foglalja a társadalom erkölcsi tudatában kifejeződő tartalmak megfogalmazását, ezek tudatosítását, hogy az egyén képes legyen irányítani és ellenőrizni saját cselekedeteit. Az erkölcsi nevelés feladata tehát elősegíteni a személyiség alakulását azzal, hogy a szocialista társadalom erkölcsi "kell"-jeit átfordítsuk az egyén erkölcsi értékelésébe olyan minőségben, hogy kialakíthassa a szocialista létviszonyoknak megfelelő erkölcsi értékrendjét, érzelmileg azonosuljon az erkölcsi tartalmakkal, következésképpen képes legyen élettevékenysége folyamatában összekapcsolni egyéni érdekeit a társadalmival, s az utóbbi dominanciáját elfogadni. A komplex nevelési módszer az erkölcsi nevelésben és önnevelésben lehetővé teszi a külső és belső, azaz a kötelesség és meggyőződé

s egységének megvalósítását. A kötelesség az erkölcsi determinizmus formája. Sajátossága, hogy az egyén a külső objektív erkölcsi értékek elfogadásával nem pusztán az adott szituáció szerint cselekszik, hanem cselekvése a társadalmi fejlődés objektív tendenciájával esik egybe. Ha az egyén a kötelességét felismerve és elfogadva bensőjévé, meggyőződéss

é alakítja, ak-