Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Jakovlev, R. J. - Koncsos Ferenc: Tevékenység, személyiség és er-kölcsi nevelés

- 46 A tevékenységek tudatos irányítása feltételezi az előzetes eszmei célkitűzést

, ez pedig a valósá

g eszmei tükröződését

. A társadalmi tevékenységet szabályozó eszmék nem közvetlenül, hanem az embercsoportok sajátos léthelyzete által meghatározott szükségletekből fakadó érdekeken és értékeken keresztül tükrözik a valóságot. A szubjektivitás szférájában az objektív szükségletek mint célstruktúrá

k jelennek meg, azaz összefonódnak a szükségletek kielégítésének adott módjával. Az objektív és szubjektív dialektikájának csomópontjában jelennek meg az érdeke

k különböző formái, amelyek az elosztás történeti módjához, az "elosztás szférájában potenciális vagy manifeszt formában jelentkező egyenetlenségekhez, az előnyszerzés vagy hátrányszenvedés lehetőségeihez" kapcsolódnak. (MURÁNYI 1980. 47.) Minden célstruktúrához meghatározott érdekstruktúra kapcsolódik. A két struktúra a tevékenységek rendszerében egységet alkot. Az egység azonban nem jelent harmóniát. Előfordulhat, hogy a cselekvésekben az optimálistól eltérő tevékenységgel ugyanazt az elosztási arányt lehet elérni, ezért feszültség, sőt konfliktus is kialakulhat a két struktúra között. A célok és érdekek összekapcsolódásában a nernbeliség és partikularitás állandó összefonódottsága fejeződik ki, amely alapvető jellemzője a társadalmiságnak. Az érdekek rendszerében a csoportérdek jelentős szereppel bír a csoporttuda

t (osztálytudat) kialakulásában, az egyéni érdek pedig az individualitá

s kialakításában. A célok, tevékenységek és eredmények helyeslése, vagy elítélése az értékelé

s s az értékelés eredményei a társadalom viszonyait megnyilvánító értékek. Az értékek eszmeileg létező minták, amelyekhez a tevékenység eredményeit viszonyítjuk. Nem közvetlenül a szükségletekhez és érdekekhez • % kapcsolódnak, hanem azok kielégítési módjához, eszközeihez és eredményeihez. Ami bennük értékelhető a "tevékenység s a tevékenységen belül a teljesítmény — s az ahhoz kapcsolódó, abban szerepet játszó emberi tulajdonságegyüttes, magatartás — amely a szükséglet kielégítésében közvetve, vagy közvetlenül szerepet játszik". (MURÁNYI 1980. 55.) A szubjektív értékelések alapján az objektív értékek sajátos preferenciája jön létre, amely meghatározott értékrendszer

t alakít ki. Az értékrend a társadalmi viszonyok változása nyomán létrejövő új értékek hatására történelmileg változik, s a különböző társadalmi léthelyzetekhez kapcsolódóan eltérő értékpreferenciák alakulnak ki. A hierarchiába szer-