Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Sike Sándor: Módszertani megjegyzések a tartalom és forma dialek-tikájának biológiai mozgásformán belüli vizsgálatához

- 22 b/ a biolgóiai kutatás dialektikus egységét képező részleges (összehasonlító, történeti, kísérleti, modellező) és speciális (genetikus, biokémiai, biofizikai stb.) módszereinek rendszere; c/ a megismerésnek azok a logikai formái, amelyek részint az egyes módszerek konkrét alkalmazási eseteiben megjelenő specifikus gondolkodási folyamatokat jellemzi, részint az élő rendszerek tudományos vizsgálatának különös és bizonyos mértékig önálló eljárásaiként jelenhetnek meg. (Frolov 1975. 12.) A filozófia és a természettudományok kapcsolatának kiemelkedő jelentőségét már Engels is felismerte, amikor hangsúlyozta, hogy "a dialektika a mai természettudomány számára a legfontosabb gondolkodási forma". (Engels 1963. 343.) Persze ez az evidencia csak a valóban dialektikus gondolkodás talaján állók számára volt egyértelmű az elmúlt évszázad során. A marxizmus ellenfelei viszont minden oldalról igyekeztek megkérdőjelezni a marxista filozófia azon álláspontját, miszerint a dialektika törvényei nem mások, mint a természet objektív törvényei. Talán ebben a kérdésben volt a legerősebb intézitású az a próbálkozás, amely a marxizmus klasszikusainak egymás elleni "kijátszását", szembeállítását tűzte ki célul. A természet dialektikájáról szóló tanítást a marxi történetfelfogás dogmatikus kinövésének kezdték hirdetni a polgári filozófusok, gyakorlatilag felelevenítve a newtoni jelszót: "fizika óvakodj a metafizikától!" A dialektika elleni támadás legkedveltebb területe, szinte magától értetődően, a biológia volt és maradt a mai napig. Ennek részben magának a biológiának, mint tudománynak, az utóbbi évtizedekben megtett hallatlan ütemű fejlődése az oka, másrészt magának az életnek a meghatározásában még mindig meglévő bizonytalanságok, az élet és halál (mint minden élő ellentmondása) misztifikálható volta stb. Másik ok, hogy különösen gyors fejlődésnek indult a genetika, melyhez való viszonyát a marxista filozófia csak némi késéssel rendezte."'" Ilyen viszonyok között kiemelkedően fontos szerepe van a biológia módszertani alapja további elmélyítésének, e metodológia elméleti bázisa kiszélesítésének és elmélyítésének. Nem arról van persze szó, mint az korábban a természettudományok és filozófia kapcsolatában igen gyakran történt, hogy a tudomány elméleti "vakfoltjai", ismerethiányát a filozófia puszta spekulációval kitöltse, hanem sokkal inkább arról, hogy a filozófia a szak-