Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)
Hacsi Lajos: Agrárpolitikai változások az 1953. júniusi fordulat után
- 176 a második ötéves terv folyamán erőteljesen, számszerűen is tovább kell fejleszteni." (U.o. 60. old.) Az 1953. decemberi határozattal ellentétben — és 1953 júniusa óta először — a tervben ott szerepel újra az "erőteljes, számszerű" fejlesztés "koncepciója. A fentiek a termelőszövetkezeti parasztságot megnyugtatták, míg a birtokos parasztságban újra kételyeket ébresztettek jövőbeli sorsukkal kapcsolatban. A kongresszuson Rákosi Mátyáson kívül a mezőgazdasággal részletesen még Hegedűs András is foglalkozott. Abból indult ki, hogy népi demokráciánk alapkérdései: a népjólét emelése és a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban most a falun dőlnek el. A népjólét növelése érdekében "a magyar mezőgazdaságot képessé lehet tenni és pártunk vezetésével képessé is tesszük dolgozóink növekvő szükségleteinek a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű kielégítésére. " (U.o. 272. old.) A továbbiakban azt vizsgálta, megvan-e minden szükséges feltétel a decemberi határozat maradéktalan végrehajtásához. Elöljáróban leszögezte: "Ha a decemberi határozat végrehajtásában elmaradás van — mint ahogy jelenleg van —, akkor annak oka nem az, hogy nincs lehetőségünk a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésére, hanem az, hogy lehetőségeinket nem használjuk ki megfelelő módon, hogy erőinket nem összpontosítjuk erre, az egész dolgozó népünk szempontjából sorsdöntő feladat megoldására." (U.o. 272-273. old.) A feltételek között elsőként említette a dolgozó parasztság érdekeltté tételét a termelés fokozásában. Bírálta a mezőgazdaságot irányító állami szervek — Földművelésügyi Minisztérium, megyei, járási mezőgazdasági osztályok — munkáját. Kifogásolta ezeknek a szervezeteknek túlméretezettségét, túlcentralizáltságát és bürokratikus ügyintézését. Ennek, véleménye szerint, legtipikusabb jelentkezési formája a helyi adottságokat figyelembe nem vevő, sematikus, sablonos vezetés. Feladatként határozta meg a mezőgazdasági igazgatás bürokratikus módszereinek megszüntetését, és a helyi adottságok fokozottabb figyelembe vételét. Hangsúlyozta a megfelelő szakemberek, a szakmai irányítás fontosságát is. Az előbbi feltételek mellett szükségesnek tartotta, hogy rendelkezésre álljanak mindazok az anyagi erőforrások, amelyek nélkül, fejlett mezőgazdaság megvalósíthatatlan. Ennek előteremtését is biztosítottnak látta,