Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Hacsi Lajos: Agrárpolitikai változások az 1953. júniusi fordulat után

- 169 gyűjtés rendszere és az egyes termelők által beadandó mennyiségek több évre változatlanok maradjanak. Gondoskodni kell a tartalékföldek megműveléséről, meg kell engedni a földek szabad bérbeadását és bérbevételét, szüneteltetni kell a tagosítást. Ösztönözni kell a talajjavítást, gyümölcsösök, szőlők telepítését. A feladatok sorában ott szerepel az is, hogy a kulákság korlátozásának politikáját folytatni kell, de meg kell szüntetni a kulákok zaklatását és a kuláklistát is. (U.o. 156-157. old.) E helyes határozat lényegében az első lépést jelentette a szocializmus építésének sztálini koncepciójával való szakítás útján, hiszen feladni látszott az aránytalan és erőltetett fejlesztés sémáját. Mindez a mezőgazdaság szempontjából az addig hátrányos, alárendelt szerep megszűnését, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakításának eddig alkalmazott módszereinek elvetését helyezte kilátásba. A határozat irányvonalát nem véletlenül kezdték az "új szakasz" politkájaként emlegetni, sőt kezdték hasonlítgatni a lenini "NEP"-hez. -Ezt az elképzelést méginkább megerősítette Nagy Imre parlamenti programbeszéde, melyből a közvélemény a határozatról értesülhetett. Nagy Imre ugyanis hallgatott arról, hogy a párt nem kíván lemondani az ipar s ezen belül a nehézipar elsődleges fejlesztéséről. Az egyéni gazdaságok támogatását a határozat is fontosnak tartotta, Nagy Imre kormányelnöki expozéjában ezt azonban így fogalmazta meg: "A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesített vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését." Majd még nagyobb nyomatékkal hozzátette: "A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát." (NAGY 1954. II. kötet. 357358. old.) A párt határozata szerint: a termelőszövetkezet marad a falu szocialista építésének útja; a programbeszéd szerint viszont: "a parasztság felemelkedésének ez a legjárhatóbb útja." (U.o. 353. old.) A határozattól eltérő hangsúlyok a határozat szándékától eltérő hatást eredményeztek. A szövetkezetek szerepének megítélése ugyanis nemcsak Nagy Imre beszédében, hanem az ezt követő dokumentumokban és beszédekben is eltérő módon szerepelt. Ez még tovább növelte a zűrzavart a termelőszövetkezetek jövőjével kapcsolatban, hiszen sokakban azt a gondolatot erősítette, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése a távoli jövőbe