Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Palcsó Pálné Zám Éva: A szocializmus gazdasági képe

- 162 vedelemnövekményt (helytelenül) természetesnek tartják. Szintén az árukapcsolatok által felszínre hozott probléma, hogy miközben gazdaságelméletünk vallja, hogy az áru értéknagyságát nem az egyéni munkaráfordítások határozzák meg, hanem a társadalmi szinten értelmezett átlagráfordítás, mégis a "mindenkinek munkája szerint" elv hangoztatása mellett azt tekinti elfogadhatónak, ha az egyén vagy vállalat a korábbinál több munkát fejt ki, akkor nagyobb jövedelemhez is jusson. A vállalati jövedelemszabályozás és a keresetszabályozás is ilyen meggondolásokat tükröz. Pedig a munka szerinti elosztás nem jelent mást, mint egyenlő mércével mérést, ami szükségszerűen vezet egyének és vállalatok között egyaránt egyenlőtlenségekre. Ugyancsak az árutermelést megtűrt kategóriaként értelmező szocializmuskép maradványának tekinthető, hogy — mint ahogyan azt előző példánk is jelzi — felborult a társadalmi input és output egysége. Ha a ráfordítások megszerezhetők, másodlagossá válik az eredmény. A két oldal egységének hiánya magában hordozza annak lehetőségét, hogy hol az egyik, hol a másik oldal válik meghatározóvá. Az egyén és a gazdálkodó szervezetek önállóságát nem eléggé preferáló munkaszervezetben, ahol az egyenlő munkabefektetések alapján lehet egyenlő jövedelemhez jutni, természetesen a ráfordítások lesznek a meghatározóak. Az eredmény egyes területeken nemcsak másodlagossá válik a ráfordításokhoz képest, hanem az értékelésünkben nem is kap helyet, teljesen el is tűnik szemléletünkben. Többek között az input-output egység hiányának is talajdoníthatjuk azt, hogy miközben a világgazdaságban a szellemi tőkebefektetések hasznosulnak legjobban, s a magyar gazdaság világviszonylatban is jó minőségű szellemi potenciállal rendlekezik, aközben a szellemi munka vált a leginkább leértékeltté társadalmunkban. Vagyis a gazdaságelmélet eljutott oda, hogy deklarálja az árutermelést a szocializmusban, de magában az elméletben sem alkot konzisztens rendszert a szocialista gazdaságnak, mint árutermelő gazdaságnak a léte, a gazdasági gyakorlat pedig még ehhez az elmélethez képest is indokolhatatlan torzulásokat mutat. Milyen is akkor ez a gazdaságelméletből kiolvasható szocializmuskép? Mindenekelőtt magán hordozza a régi kép felbomlásának jegyeit s a valóság talán soha nem látott ütemű és mélységű korszakos átalakulásának elmélet-